Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
voltak, illetve a nemesi társadalom sem éledt igazán újjá (Arad megye kivételével): ezeknek a megyéknek a követeitől egyáltalán nem ismerünk felszólalást, vagy csak 1-1 lokális érdekű hozzászólást, illetve állásfoglalást regisztrálhatunk tőlük (Bács, Csanád, Csongrád).1310 Vannak persze kivételek, vagyis a gazdasági viszonyok nem mindig determinálták a politikai pártállást és aktivitást. Nem minden latifundiumok által uralt megyének a követei „némultak el” a diétái ülések során! Árva megye úrbéres birtokállományának több mint 96%-át bírta a közbirtokosságként működő árvái uradalom, ám Zmeskáll Gábor liptói követ, árvái táblabíró és helyi birtokos mégis felszólalt ennek visszaélései ellen a diétán.1311 Az ellenzéki Győr megye esetében is az egyházi középbirtok részesedése volt a legtekintélyesebb (a győri káptalan és a pannonhalmi főapátság révén). Ámde itt a városlakó nemesség és az exföldesúr, káptalan érdekei számos esetben egybeestek, ellenzéki irányba lendítve a megye politikai hangulatát, különösen Győr szabad királyi város becikkelyezése ügyében.1312 Bars megyében az esztergomi érsekség és káptalan birtokállományát tekintve relatív erőfölényben volt (42%) a nagy középbirtokosokkal és középbirtokosokkal szemben, akik összesen a megye úrbéres birtokainak csak egynegyedét bírták. Az adóviták során láttuk, hogy a megye követei az esztergomi káptalan követeivel vitatkozva az alacsonyabb adóösszeg mellett kardoskodtak a diétán.1313 Biharban az egyházi és kamarai birtokok voltak többségben (42%, illetve 12,4%).1314 Ezzel együtt a püspök-főispán igyekezett beleszólni a megye országgyűlési közéletébe, ám a kicsi, de annál aktívabb bene possessionati réteg mégis passzívan, de támogatta a tiszai megyék politikai törekvéseit.1315 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy nemcsak generációváltás történt a rendi politikában, hanem egy eltolódás következett be a hatalmi struktúrában is az alsótábla javára 1751-re. Az ellentét a főrendek és az alsótábla vezető ereje, a vármegyei követek közt szimbolikus téren is egyre erősebb lett, gondoljunk 1310 Fónagy 1999.1157-1158. 1311 Uo. 1174., 1177. Az uradalomhoz 6 mezőváros és 75 falu tartozott. 1312 Felhő 1970. 122. Győr megye jobbágyságának 65,26%-a egyházi földesuraság alatt élt 1770 körül, de a megye viszonylag kis területe miatt igazi nagybirtok (10000 holdon felül) itt nem is volt. A vitáról részletesebben az új szabad királyi városok becikkelyezéséről írt fejezetben. 1313 OK 700.470. Diarium diaetae. 40. p. Az erős egyházi nagybirtok jellemezte Veszprém megyét is, ahol ugyancsak konfliktus bontakozott ki a püspök-főispán és az egyik követ, Csuzy Gáspár között. 1314 Fónagy 1999.1162., 1171. 1315 Uo. 1179., 1182. Biharban a két középső birtokkategóriába tartozó nemesi birtok részesedése 7,1, ill. 11,6% volt. A püspök beavatkozására: MNL HBML IV.a.l. 13. köt. 658-659. 1751. március 26. és MNL HBML IV.l.b 46. doboz. Ann. 1751. Fase. III. A. Reflexiones circa puncta gravaminum ad venturam Regni Diaetam. 263
