Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
differenciáltabban fogalmazott ifj. Barta János. Szerinte az udvar és a rendek közötti 1751-es konfliktus egyik fő oka a régi főnemesi elit kihalása és az ezt követő politikai generációváltás volt. A szatmári béke (1711) után vezető pozícióba kerülő politikusok a magyar rendi politika formálóiként mindig kompromisszumkészek voltak az udvarral szemben. Ez a réteg a hazai nemesi társadalomban is elég nagy tekintéllyel és jó kapcsolatokkal rendelkezett ahhoz, hogy akaratát elfogadtassa Béccsel. A régi generáció az 1740-es években kihalt, az új nemzedék egyedül Bécsnek köszönhette felemelkedését, egy részük életét a császárvárosban élte le, így kisebb volt a befolyása a nemesi közvéleményre — így az alsótáblára is.1194 A politikai szakadás kezdetét e szerint az elmélet szerint a főnemesség és a köznemesség között mindenképpen ez az országgyűlés jelentette a 18. században. A kortárs résztvevő, Festetics Pál is hasonlóan vélekedett az országgyűlés alsótáblájának korfájáról és a szereplők politikai tapasztalatlanságáról, mint az utókor. 1751. április 24-i levelében beszámolt arról, hogy a királyi propositiók felolvasását az alsótáblán ülő követek remegve, „halványodásokkal” és némán fogadták. Az országgyűlési résztvevők magatartását a levélíró közéleti tapasztalatlanságukkal magyarázza, mivel szerinte az „emberek [értsd: az országgyűlési résztvevők] noviciusok s - az Iudiciumban gyöngébbek, hogy sem az opinio volt erántok”.'195 A konfliktusok szimbolikus téren is kiéleződtek a főrendek és az alsótábla vezető ereje, a vármegyei követek közt. Ezek a diétái viták a társadalmi rang kifejezésére, illetve a már megszerzett presztízs védelmére szolgáltak.1196 Például 1751-ben, az országgyűlés elején nyilvánosságra jutott Nógrád vármegye kérvénye, amelyben a megye követei azt indítványozták a főrendeknél, hogy az alsótábla a főrendek üléstermébe érkező küldöttei ottlétük idejére ülőhelyet kaphassanak, ne kelljen végig állniuk, ahogy az eddig gyakorlat volt. A kérelemhez Borsod, Szabolcs és Vas megye követei — ahogy a napló fogalmaz — „a nemesi előjogok nagyobb díszére és ékességére” támogatták a nógrádiakat, ámde 1194 Barta 2000. 182-186. A régi nemzedék tagjai közül Károlyi Sándor 1743-ban, Esterházy Imre prímás 1745-ben, Esterházy József országbíró 1748-ban, Pálffy János nádor 1751-ben hunyt el. Az új nemzedéket képviselő Grassalkovich Antal személynök, majd 1748-tól kamaraelnök, Batthyány Lajos pedig 1751-től volt nádor. 1195 MNL OL P 243 2. cs. 6. tétel 10. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz, Pozsony, 1751. április 24. A státusok hangulata az 1,2 milliós adóemelés miatt válhatott paprikássá: „az propositiok remegve tétettenek, s- halványodásokkal, mind eddig közülünk egy sem szóllott”. 1196 A kora újkori rendi gyűlések szimbolikus-politikai megközelítésére jó példa az ilyen szempontú vizsgálatra: Stollberg-Rilinger 2013.15-16. 240
