Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

korábbi tanulmányomban bőségesen dokumentáltam.936 A naplók révén a politikai gyakorlatban való felbukkanása is feltételezhető, de megjelenése töredékes és a rendi-sérelmi beszédmóddal keveredik. A rendi-sérelmi beszédmód számos eleme (a sérelmek elsődlegességének, a misera plebs szenvedéseinek retorikája) viszont a törvények és szokásjogok magyarázatának, illetve érvényesítésének terepévé tette a vitát, amelyeket az alsótábla ellenzéki csoportja a kormányzati adóemelés követelésével szemben támasztott. Az érvrendszer tekintetében általában véve jól elkülöníthetőek azok az érvtípusok, amelyeket csak a kormányzat oldalán állók és a rendi ellenzékiek használtak. Az előbbiek a közjóra, az uralkodó személyére, tekintélyére, szükséghelyzetére, továbbá az összmonarchia érdekeire apelláltak, az utóbbiak számára a legfontosabb érvek a nemesi szabadságjogok és privilégiumok, a nemesi virtus, mint az állampolgári öntudat éltető eleme, a tractatus diaetaks hagyományában a sérelmek elsődlegessége, a miseraplebsrc hivatkozás, illetve az egyes törvényhatóságok lokális problémáinak felemlegetése volt. Nagy karriert fog befutni a kormányzat oldalán a közjóra való hivatkozás, ami az országgyűlés során már nemcsak a bécsi kormányzat magas szintű képviselői (gondoljunk Bartenstein leveleire), hanem a diétái kormánypárti szónokok szóhasználatába is bekerül. Robert Evans szerint a Mária Terézia-kori „abszolutizmus” kezdetén - talán a Haugwitz-reformokkal egy időben - az 1740-es évektől észrevehető egy terminológiai váltás a Habsburg Monarchián belül, amelynek során a hagyományos vallásos értékek helyére az anyagi-pénzügyi értelemben vett közjón alapuló, állampolgári identitás lépett.937 Erre a megváltozott kulcsfogalomra való hivatkozás lesz majd a „felvilágosult kormányzás nyelvének” csírája, és ez teljesedik ki a felvilágosult abszolutizmus idején, az 1760-as évektől.938 A „monarchikus patriotizmus”-nak a közjó új felfogására alapozott diskurzusa hivatalos állami ideológiává vált,939 még akkor is, ha ezzel a rendi politikai elit nagy része valószínűleg nem tudott azonosulni.

Ezzel párhuzamosan az ellenzéki érvtípusok közül a kereskedelemügyi sérelmek retorikája válik az egyik leghatásosabbá, amely a financiális kérdésekre tereli a nemesi gondolkodók figyelmét a század második felében.940 Ugyanakkor akadtak olyan felszólalók, akik csak vármegyéjük partikuláris sérelmei ügyében

936 Nagy 2016a.

937 Evans 2006.18.

938 Ennek fogalmára: Takáts 1998.675—676.;

939 Szíjártó 2019a. 55.; Shek Brnardic 2010.646-647.

940 Nagy 2014.125.

.87