Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

szólaltak fel és e szerint szavaztak a diétán.941 Az áttekintés során kiderült viszont, hogy az eddig tipikusan ellenzékinek tűnő retorikai eszközt (a misera plebs contribuens emlegetését) a kormánypártiak is sikeresen alkalmazhatták az ellenzék lejáratására és megfélemlítésére. Feltűnő, hogy a kormányzat szónokai közül többen több alkalommal festették fel az ellenzékiek szemei elé a nemesi előjogok elvesztésének rémképét. Kérdéses azonban, hogy a retorika szintjén alkalmazott kormányzati zsarolás mögött állt-e valamilyen uralkodói szándék. Feltételezhető azonban, hogy mindezek a politikai fenyegetések megmaradtak a tervezetek szintjén (ld. Koller Ferenc tervezetét vagy Grassalkovich Antal levelét).942 A káptalani követek és a Királyi Tábla tagjainak szónoklatai mindenesetre erre utalnak.

941 Miként ezt Csongrád, Csanád vagy Máramaros, ill. Trencsén megye követeinek felszólalásai mutatják. A követeknek a diéta ideje alkalmat adott arra, hogy konkrét, helyi ügyekben az érdekelt felsőbb hatóságoknál vagy főméltóságoknál való lobbizással, legtöbbször főispánjuk segítségével érdekeiket érvényesíthessék. Ilyen, diétához kapcsolódó alkalom volt az adófelosztás, vagyis az adóporták helyesbítése. Ehhez nem feltétlenül volt szükség még országgyűlési felszólalásra sem. Minderre Baranya vármegye követküldésének példáján újabban: Nagy 2016d. 326.

942 Ld. az országgyűlés előkészítésével kapcsolatos fejezetet.

l88