Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

A mindennapi vitákban a kormánypárti szónokok az uralkodói tekintély megszilárdítása érdekében nagyon gyakran hivatkoztak a királynő szükséghelyzetére (necessitas). A necessitas fogalma a középkorban a politika normális körülményein kívül álló szükséghelyzet megjelölésére szolgált, ám az ennek jegyében való cselekvés a kora újkori államelméleti irodalomban a közjó és az állam érdekében már mindenféle erkölcsi normát (például igazságosság) felülírhatott.867 Szíjártó István állapította meg, hogy a közjó és a szükséghelyzet fogalma a 16. század végétől kezdett összekapcsolódni az európai államelméleti gondolkodásban, de az államrezon így megszülető fogalma eredetileg a keresztény ideálokkal még összeegyeztethető volt.868 A fogalom ilyen típusú értelmezése természetesen hathatott a diétái szónoklatokra és nyelvhasználatra is, és beépült az „aulikus” érvelésmódok közé. Természetszerűleg ezt az érvtípust a háborús veszély legitimálhatta leginkább. A középkori és kora újkori Európában elterjedt jogértelmezés szerint ebben az esetben az uralkodók pénzügyi hozzájárulást kérhettek a rendektől, amit azok nem tagadhattak meg.869 A kor európai politikai gondolkodásában elkoptatott közhelynek számított, hogy a béke csak felkészülés a háborúra, ám a béke az ipar, a lakosság gyarapodásának, és a kereskedelem virágzásának is az alapja.870 A Magyar Királyságban korszakunkban háborús szükséghelyzetben az 1715. évi 8. törvénycikk értelmében concursust is össze lehetett hívni, amely az új adóalap felmérése nélkül hajtott végre adóteher-növelést.871 Értelmezésemben az erre való utalás azt jelentette, hogy inkább ajánlják meg most békeidőben, jobb anyagi és politikai feltételek mellett a királynő által kért magasabb adót a diétán, mint szorult helyzetben és adófizetési képességeik alaposabb ismerete híján, háborús helyzet esetén a concursuson. Ezzel az érvvel nyilvánvalóan növelni lehetett a rendek diétái kompromisszumkészségét, és gyorsítani lehetett a tractatus diaetalist. Június 7-én a nádor beszédében a kincstár anyagi szükséghelyzete érdekében agitált az adóemelés mellett, amelybe Szilézia és az észak-itáliai tartományok elvesztése juttatta a Habsburg Monarchiát.872 A június 11-i ülésen Galgóczy János esztergomi kanonok a hadsereg megerősítését nevezte az ország „nyilvánvaló szükségletének”, ami arra késztetheti a rendeket, hogy először a királyi előterjesztéseket tárgyalja a diéta.

867 Sashalmi 2016. 103.

868 Szíjártó 2016b. 499-500.

869 Szente 2018. 70.

870 Francia analógia alapján említi: Trencsényi-Zászkaliczky 2010.40.

871 OK 700.470. Diarium diaetae. 39. p. Prónay Gábor Pest megyei követ június 12-i felszólalásában is előkerül az adóemelésről való döntés concursusra való elhalasztásának rémképe.

872 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 7-i ülés.

'15