Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
eszméjét átengedték a Habsburg-abszolutizmusnak.859 Hasonló tendenciának lehetünk tanúi az 1751. évi diéta szövegeiben. Május 10-én a rendekhez intézett beszédében Mária Terézia maga is a közjó előmozdítására intette a rendeket.860 Az egyik napló szerint a diéta utolsó, augusztus 26-i vitáján a felsőtáblai küldöttség vezetője, az egri püspök a „köz üdve” (per salutem publicam) nevében kérte a rendeket arra, hogy az új szabad királyi városok kiváltságai törvénybe iktatásának ne mondjanak ellent.861 Egyes lojális szónokok azt sugallták felszólalásaikban, hogy az uralkodó, ha akarja, figyelmen kívül hagyhatja a tractatus diaetalis hagyományát és tetszése szerint dönthet a diéta napirendjéről, illetve a diéta köteles elfogadni kérését az adó ügyében is. Június 12-én Prónay Gábor azt hirdette, hogy az alattvalóknak alá kell vetniük magukat az uralkodó akaratának, mert az uralkodó képviseli a közösség üdvét, amely a legfőbb törvény.862 863 Június 27-én Kvassay alországbíró és Jeszenák János éppen az 1728—1729. évi diéta példájára hivatkozott, ahol a királyi biztosok az uralkodó felségjogára hivatkozva érték el az adó megtárgyalását.862 A szakirodalom szerint korábban is elővették ezt az érvet, így az 1728-1729. évi diéta egyik szavazásakor.864 A rendek adóügyi előjogait megkurtító Lajtán túli Haugwitz-reformokat követően, 1751-ben még inkább félelemkeltő retorikai eszköz lehetett a rendek számára ennek az „osztrák példának” az emlegetése. Például június 11-én a kormánypárt egyes képviselői a fentebb említett érvekkel próbálták rávenni a rendeket az adó összegének megemelésére, mire Csuzy azzal felelt, hogy Magyarország nem örökös tartomány, ahol a királynő a tetszése szerint vethetne ki adót.865 A másnapi ülésen Nagy Pál személynöki ítélőmester szájából pedig fenyegetésképpen hangzik el, hogy ha a rendek nem ajánlják meg a kívánt összeget, akkor az örökös tartományok rendiségének sorsára fognak jutni.866 859 Szíjártó 2016.424. 860 Szíjártó 2016a. 227. A közjóról szóló országgyűlési diskurzus hosszú távú alakulásáról Szíjártó István kutatásai azt állapították meg, hogy a közjó fogalmát a rendek 1764—1765-től kezdték el átértelmezni, de nem a jövőre utaló (felvilágosodás hatását mutató) szövegkörnyezetben, hanem a múltra orientálódó, a meglévőt maradéktalanul megőrizni kívánó törekvés kifejezéseként. Erre Szíjártó 2016a. 234. 861 OK 700.469. Acta universa diaetae. 89. p. 862 Erre a felfogásra Ld. Cicero 2008. 16. 863 OK 700.470. Diarium diaetae. 77-78. p. 864 Ezen a diétán az esztergomi hercegprímás kijelentette, hogy az adóemelés az uralkodó abszolút akarata. Ezután a diéta megszavazta a kért adópótlékot: Bónis 1969. 306. és Nagy 2012a. 207. 865 OK 700.470. Diarium diaetae. 34-35. p. 866 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 12-i ülés. ■74
