Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
erre az 1751. évi diéta pasquillusai, amelyekben Mária Terézia igazságos anyaként jelenik meg.847 Ez a toposz az országgyűlési leiratokban és feliratokban, továbbá a felszólalásokban is könnyen tetten érhető. Az uralkodó részéről tanácsadója, Bartenstein báró is szorgalmazta az uralkodói önkép ilyen irányú alakítását, vagyis „az anyai gondoskodás Magyar Királysággal szembeni bizonyítását”. A rendek a gravamina etpostulatàban megnyilvánuló „féktelenségét” csak az anyai gondoskodás gyakorlásával lehet távol tartani — vélte Bartenstein.848 Már Grünwald Béla is megállapította, hogy Mária Terézia személyisége állítólagos ellenállhatatlan varázsát nemcsak 1751-ben, hanem 1764—1765-ben is politikai tényezővé tette a magyar országgyűlések idején, noha ennek gyakorlati politikai hatása kisebb volt.849 A viták során főleg az „aulikus párthoz” tartozók használták ezt az érvtípust, egyfajta utolsó indokként, amikor már kimerülve az állandó tanácskozásban és kifogyva az érvekből, nem tudtak mást felhozni az adóemelés mellett. Például a június 11-i vita végén a személynök kénytelen volt elismerni, hogy ez a teher az adózók erején felül való, amit Jeszenák Pál azzal fokozott, hogy az „alattvalóknak alázatot és engedelmességet kell tanúsítaniuk uralkodójuk iránt, miként ő is anyai szeretetét kimutatja országa irányába”.850 A kormánypárt szónokai a királynő anyai mivoltára és a királyi udvartartás anyagi ellátására való utalásokat is gyakran összekötötték az adóemelés elvi indoklásával. A június 12-i ülésre főrendi vezérszónokként érkező Barkóczy egri püspök a Mária Terézia gyarapodó családja miatt megugró udvartartási költségek fedezésére kérte az alsótáblát, hogy egyezzen bele az adópótlék megszavazásába.851 Az általam átnézett naplókban nem találtam nyomát, de Varró Sándor tanulmánya szerint az adóemelést kérő május 10-i királyi leirat kihirdetésekor a kormányzat képviselői (a Királyi Tábla ítélőmesterei és a klérus tagjai) is ezt a gondolatmenetet fejtegették az adó megszavazása érdekében, mondván „mennyi sok szép magzatokkal áldotta meg az Isten felséges királynénkat”.852 Erre állítólag a teremből valaki (valószínűleg az országgyűlési ifjúság soraiból) 847 Az uralkodói propagandában az oktatási területen megjelenő Mária Terézia, mint népeinek közös anyja-képre, amely a pasquillusokra is hatással lehetett: Kökényes! 2012. 320-321. 848 ÖStA HHStA Staatskanzlei, Vorträge, Konferenzprotokolle und Referate. Kt. 66. 1751. 1-2. 1751. június 12.67. fol. Közli: Hornig 1903.167. Az uralkodó célja — a levélíró szerint - annak demonstrálása legyen, hogy ne úgy tűnjön, hogy a megajánlást nem a [rendek] „heveskedése” kényszerítette ki, hanem sokkal inkább az anyai gondoskodás” késztette erre őket. 849 Grün Wald 2001. 371. 850 OK 700.470. Diarium diaetae. 34-35. p. 851 OK 700.462. Acta diaetae. 49-50. p.; Rozgonyi 1944. 23-24. 852 Varró 2011. 174. 172
