Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
tetődő közös tudás részei lehettek.839 Eredetük a kora újkori latin nyelvet oktató iskolák tananyagára megy vissza, ahol a klasszikus római szövegeken keresztül sajátíthatták el a diákok - a későbbi rendi politikai elit tagjai is - a kívánatos közösségi magatartásformákat.840 Mindez alapot adhat arra, hogy feltételezzük ennek jelenlétét és keveredését más érveléstípusokkal a diétái gyakorlatban, vagyis az országgyűlési naplókban és kiadványokban. A republikanizmus politikai nyelvének bizonyos toposzai és kulcsfogalmai - noha a magyar politikai szótárban ezek később tovább finomodtak - már ekkor megjelentek, amelyek mind a rendi natio nemzetfogalmát tükrözték vissza.841 A rendek politikai diskurzusa a „krisztianizált cicerói (liviusi) respublica ideál” terminusaiban bontakozott ki, ezek: a családszeretet, hűség, becsület, tisztesség, az önfeláldozó hazaszeretet stb. A kialakult országgyűlési-megyei közélet előképének az ókori poliszok, a köztársasági Róma politikai kultúráját tartották.842 A kora újkorban elterjedt felfogás szerint a rendezett állam egy idillikusán működő családhoz hasonlít.843 (A család metafora mellett ritkán más formában is bemutatták a politizálok a magyar rendi politikai közösséget, például a hajó metafora képében.)844 A rendi nyilvánosság uralkodóval való kommunikációjának központi metaforája a család. Ebben az uralkodó a jó atya/anya, aki köteles az országot megvédeni ellenségeitől, népét a zaklatásoktól (például a túlzott adóterhektől) és megelőzni a belső viszályt. Erényeiről (igazságosság, kegyesség, erő) az ország, vagyis a diéta előtt kell számot adnia. Az ország sérelmeinek (gravamina) orvoslása a királyi adóemelés elfogadásának előfeltétele.845 Az uralkodóval szemben viszont az alattvalók, vagyis a rendek, miként a gyermekek szüleik iránt, feltétlen engedelmességgel tartoznak.846Jó példát jelentenek 839 Nagy 2016a. 840 Szíjártó 2016a. 235. 841 Debreczeni 2001. 539. 842 Miru 2015.23. 843 Az újkori európai államelméleti irodalomban ennek nyomán - több más mellett - az államra gyakran használták a család metaforáját: Sashalmi 2015.15-16. Ezt a felfogást képviseli a kor egyik híres államelméleti műve, Jean Bodin 1576-ban megjelent, Az államról című könyve is: Bodin 1987.30-31. 844 A hajó metaforája nem a diétái beszédekben és versekben, hanem a Pálffy János nádor feletti halotti prédikációban jelent meg 1751-ben. A beszédet tartó Stehenics János győri nagyprépost Noé bárkájával azonosította a békességet kereső országot, pontosabban az országgyűlést, amely szókép félreérthetetlen célzás az országgyűlés kormányzat által deklarált céljára, nevezetesen a hadiadó megszavaztatása segítségével a béke biztosítására. A forrás: Stehenics 1751. 51. (A Görgey család levéltári anyagában fennmaradt nyomtatott példányt használtam: MNL OL P 295 14. doboz. Évrendezett iratok. A sorozat, 1750-1754.) 845 Bene 2001. 302. 846 Stollberg-Rilinger 2018.838-839.
