Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
és politikában való járatlanságára.834 Sopron vármegyével együtt „Somogy tsak az mellegen hallgat”, így védi vármegyéje érdekeit. Velük szemben példaképpen hozza fel Győr megye ellenzékiségét, „amely bátran magát tarja. Bár lene eő neki ollyan sok jó társa”. A pasquillus a felsorolás közepén sajnos hirtelen félbeszakad. A versből kiválóan látható, hogy ekkorra a rendi ellenzék a felekezeti ellentétek áthidalásával szerveződött meg, sőt a protestáns alsótáblai követek között egyre markánsabban elkülönült egy, az uralkodói politikát aktívan támogató csoport (Prónay, a két Jeszenák, Zsitkovszky). Ezzel együtt a szakirodalom és a vers is jelzi azt, hogy a század közepétől a katolikus vármegyei követek vették át a kezdeményezést a rendi ellenzéken belül, amikor már az adóemelés kérdése került a diétái viták középpontjába.835 Az országgyűlési viták nyelve az adóüggyel kapcsolatos tárgyalások példáján Az alábbi naplószövegek és pasquillusok eseménytörténeti ismertetésén túl azonban lehetőségünk adódik összefoglalni azokat a jellemzőket, amelyek az adóügyi vita kapcsán a diétái viták nyelvéről és beszédmódjáról, illetve ismétlődő érvtípusairól elmondhatóak.836 A Bene Sándor által a 16-17. századra kidolgozott történeti kommunikációelmélet keretei többé-kevésbé a 18. századi országgyűlési közbeszédre és a pasquillusokra is érvényesek, hiszen modelljének felső időhatáraként az 1760-as évek első felét jelölte meg.837 A vizsgálati és időbeli keret kiterjeszthető lehet Debreczeni Attila a 18. század végének, 19. század elejének rendi identitásáról írott gondolatai, illetve Takáts József alapvetően a reformkorra felvázolt politikai beszédmódjai figyelembe vételével.838 A korszak országgyűlési pasquillusaiban található alapfogalmak, bejáratott narratívák, retorikai panelek, közhelyek a kor művelt embere számára magától ér834 Festetics országgyűlési szereplésére: Szabó 1928. 150-154. Festetics Pál az országgyűlés idején, 1751-ben mindössze 29 éves volt. Fiatalsága és apja, Festetics Kristóf hétszemély nők királypártisága közismert volt. Ezt tükrözi az In Festetics című gúnyvers, amely azt veti fel Festetics Pált bírálva, hogy mi lesz abból később, aki már fiatalon ilyen rossz. A válasz erre az volt, hogy a Fiú rosszabb az apjánál. A vers lelőhelye: OSzK Ktt. Quart. Lat. 417.11. föl. 835 Szíjártó 2009.91., 95. 836 Ld. Takáts József definícióját a politikai beszédmódról: „nem csupán fogalmakat, „szótárat" jelent, hanem viszonylag állandó témákat is, mintákat, amelyekhez viszonyít e nyelv használója, érveléseket és értékeket, továbbá előfeltevéseket és hiteket, melyek lehetővé teszik az érveléseket”. Erre: Takáts 1998.668. 837 Bene 2001. 285-314. 838 Debreczeni 2001. 513-552.; Debreczeni 2009.; Takáts 1998.668-669.; Takáts 2007.11-13. 170
