Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
szólhat, az mikor kértük, hogy propositiot tegyen”.520 Az egyes kerületek sérelem-összeállító munkáját (május 15—19.) követte az egyes sérelemtípusokat (politikai, gazdasági, jogügyi) összegyűjtő vegyes bizottság (mixta deputatio) ténykedése (május 19-tól 29-ig), amit aztán a két tábla közötti üzenetváltások során (június 1-2.) véglegesítettek. A három tematikus sérelemtípust három osztályba (classis) sorolták, amelynek végleges formába öntéséről és diéta előtti referálásáról egy-egy ítélőmester gondoskodott.521 Május 29-én zajlott le az összegyűjtött sérelmek lediktálása (dictatio). A főrendek részéről már ezt is számos kritika érte.522 A diéta történetében először a június 1-i viták jelentették az igazán jelentős polarizációs pontot az alsótáblán a kormányzatot támogatók és a rendi ellenzék között. A személynök ekkor indítványozta, hogy csak a királyi előterjesztésekkel, vagyis az adóösszeggel kapcsolatos és az alsótábla színe előtt eddig letárgyalt sérelmeket küldjék fel a királynőnek, így reflektálva a már három hete válasz nélkül hagyott királyi leiratra.523 A rendek többsége ragaszkodott az öszszes sérelem teljes és csorbítatlan felküldéséhez: ebbe beleértve azokat, amelyeket a felsőtábla még nem fogadott el, és amelyeknek még szükséges a további módosításuk. A személynököt támogatta hozzászólásával a vármegyei követek közül a két pesti (Prónay Gábor, Beniczky István), az egyik nógrádi (Batta Pál), a pozsonyi (Szüllő Zsigmond), a vasi (Adelffy Antal) követ. Ellenzéki hangokat pengetett Okolicsányi zempléni és Török Sándor győri követ, és hozzájuk csatlakozott Pászthory László soproni, Darvas József, a másik nógrádi, továbbá Bacskády Pál barsi követ. Lényegében velük egy állásponton volt Kárász Miklós szegedi városi követ, aki a Temesköz határánál megemelt vámok miatt szenvedő (a marosi és tiszai határőrvidéktől visszacsatolt) térség megyéinek panaszait adta elő.524 Június 2-án a felsőtábla a felirat szövegezésében igyekezett módosításokat elérni. Batthyány Károly bán megpróbálta kivétetni a felirat elejéből a kivált520 MNL OL P 243 Festetics Kristóf iratai. 6. tétel. Hozzá intézett levelek. Pozsony, 1751. május 24. Festetics Pál levele (25-27. föl.). Idézi: Szabó 1928. 149. 521 A közjogi-politikai sérelmekkel Péchy Gábor, a gazdaságiakkal-adóügyiekkel Brunszvik Antal, addig a jogügyiekkel felsőbüki Nagy Pál foglalkozott az egyik napló május 29-i bejegyzése szerint. Erre: OK 700.470. Diarium diaetae. 19—20. p. és Hornig 1903. 522 Erdődy országbíró illetlennek vélte, hogy először a sérelmeket akarják felküldeni a királynőnek, Barkóczy egri püspök pedig kifogásolta, hogy egyik ítélőmester sem írta alá a nekik bemutatott példányt, noha az ítélőmesternek kézjegyével kellene ellenjegyeznie, hogy átvizsgálta az iratot. Ugyancsak ez ellen szólalt fel idősebb Ghillany György báró. MNL OL N 114 13. köt. 1751. május 29-i ülés. 523 A részletes történésekre: OK 700.470. Diarium diaetae. 20-22. p. 524 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 1-i ülés.
