Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
ságok megtartására vonatkozó első részt, mivel - úgymond - a királynő már kijelentette, hogy kész ezeket sértetlenül megtartani. Meglepő módon Erdődy országbíró (egykori kamaraelnök) az országra nézve előnytelenül magas ausztriai vámtarifák miatt szólalt fel. Rajtuk kívül Erdődy Antal, Grassalkovich Antal kamaraelnök és Pálffy Miklós gróf hallatták a hangjukat. Pálffy Miklós szerkesztésében a felirat végére - Bohus János zólyomi és Török Sándor győri követ későbbi véleménye szerint az adóemelés jóváhagyására utaló — záradékot, vagyis clausulát toldottak be. Ezt végül az alsótábla kérésére törölték a felirat szövegéből.525 A főrendekkel kénytelen-kelletlen megegyeztek a rendek, ám a napló szerint nyilvánosan nem akart senki sem szólni, csak magánbeszélgetéseket folytattak. Ekkor, az ülés végén felállt Torna vármegye követe, Soldmayer Sebestyén, és a személynökhöz fordult, hogy véleményét kérje: hite szerint a megtárgyalt és elfogadott ügyek károsak-e az ország számára.526 A személynök válaszában biztosította a rendeket arról, hogy őket a fenti intézkedésekkel semmilyen hátrány nem fogja érni. A tornai követet provokativnak tűnő felszólalása ellenzékinek mutatja, aki nyilvánosan akarta színvallásra késztetni a hatalom képviselőjét, hogy később tettei számon kérhetőek legyenek rajta.527 A rendek június 3-i sérelmi felirata azonban elutasította az adóemelést. Részletesen ecsetelték az ország gazdasági problémáit.528 Erre a királynő bosszús június 6-i válaszleiratában reagált, megróva a rendeket, hogy a sérelmek előzetes megvitatása helyett térjenek át a királyi leirat tárgyalására, és az ebben található adóemelés tárgyára „közvetlenül” válaszoljanak. Egyszersmind ígéretet tett a kereskedelmi sérelmek orvoslására, illetve az udvari kormányszerveivel való megtárgyalására és a hadsereg visszaéléseinek megszüntetésére a regulamentum militare, vagyis a katonai szabályzat módosítása által.529 A királyi választ a június 7-i vegyes ülésen maga a nádor ajánlotta a rendek figyelmébe. A napló szerint Batthyány nádor közbenjárt a királynőnél az országért, ecsetelve annak siralmas állapotát, és figyelmeztette az 1741-es diétán tett ígéreteire. Másfelől viszont a kért adóösszeg megajánlására biztatta a rendeket az ország védelme érdekében. Kérte, tekintsenek a királynő nagy szükségére, 525 A felsőtábla korrekcióinak és a záradéknak a szövege: OK 700.470. Diarium diaetae. 22. p. A sérelmezett, az adó megszavazása iránti reményüket kifejező mondat a következő volt: „prouti igitur indubie speramus”. A felsőtáblai eseményekre és a két követ indítványára: MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 2-i ülés. 526 Másként Seldmayer. 527 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 2-i ülés. 528 MNL OL A 95 13. doboz 10. tétel, 65-75. föl. Pozsony, 1751. június 3. A felirat bevezető részének tartalmát ismerteti: Horváth 1878. 303-304. 529 MNL OL N 54 Lad. T. Fasc. CCC. No. 4. Pozsony, 1751. június 6. II9
