Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
Bartenstein július 21-i, az országgyűlés alatt íródott levelében szintén értekezik a magyarországi kereskedelem fontosságáról, ugyanakkor több általános, a magyar politikai-társadalmi rendszer elmaradottságát bíráló megjegyzést is tett. Úgy ítéli meg, hogy a hagyományos rendi-ellenzéki gondolkodás az országra nézve káros, ezért - noha az ország alkotmányos berendezkedését alapvetően fenntartandónak véli - szükséges az örökös tartományokkal való szorosabb és kölcsönösebb kapcsolat kiépítése.448 Ennek fő eszközét a kereskedelemben látja, amely nemcsak a nemesség, hanem az alattvalók számára is kézzelfogható haszonnal járhat. Magyarország olcsó terményeivel hasznára lehet a Monarchiának, mivel az örökös tartományok és a magyar területek kölcsönösen kiegészítik egymást gazdaságilag.449 Ezért különösen fontos a külkereskedelem fejlesztése Magyarország számára. Véleménye szerint minél több magyarnak kellene külföldön megfordulnia, az ottani viszonyokat megismernie, mivel ez annál nagyobb hasznára válhat az országnak. Viszont végtelenül károsak a csak Magyarországot ismerő és az azon kívüli világról semmit nem tudó — tegyük hozzá — maradi nemesek, akik - saját anyagi-hatalmi eszközeik által - hazájukban a nemzet (natio) tagjai között megkedveltetve magukat, hasznosnak hiszik magukat. Bartenstein levelében még néhány ponton — a felvilágosodás jegyében — minősíti a rendek magatartását. így például a hadiadó emelése ellen az adófizető nép nyomorult állapotára hivatkozó, de visszaélésnek minősített kiváltságaihoz ragaszkodó magyar rendekről is írt.450 Szerinte azzal lehetne a „lázító beszédek” elhangzását megakadályozni, hogy ha az udvar támogatná a magyar kereskedelmi termények exportját az osztrák örökös tartományok felé, és ezekre alacsony vámokat szabna ki.451 Összességében Bartenstein — illeszkedve a korabeli bécsi udvari politikusok érvelésmódjához - a kameralizmus és az államrezon nyelvét használja, annak bizonyítására, hogy a magyar nemességet csak saját érdekei vezérlik, és nem a „köz 448 Bartenstein az örökös tartományokbeli reformok kapcsán kritizálta Haugwitzot, s a rendekkel szemben — ahogyan a magyar diéta kapcsán is — megértőbb magatartást képviselt. Szerinte a reformok átgondolatlanok voltak, sietségben születtek, és a „félelem és a gyanakvás” légkörét honosították meg a nemesség körében. Erre: Godsey 2018. 220. 449 A birodalom gazdasági egységét később, 1762-ben kelt, a császárnéhez címzett emlékiratában is hangsúlyozta, nevezetesen azt a kameralista tételt, hogy a Habsburg Monarchia önellátó is tudna maradni. Magyarország felesleges agrártermékeit pedig a tengeri kereskedelem segítségével, Fiume és Trieszt kikötőin keresztül lehetne piacra vinni: Arneth 1871b. 209. 450 Hornig 1903.173-175. 451 Ez már a datálatlan iratok között maradt fenn: OStA HHStA Hofarchive, Staatskanzlei, Vorträge, Kt. 67., 1751. s.d. Konferenzprotokolle und Referate. 73-74. fol. IOI
