Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen

szűnt. Bartenstein a magyar törvényeket idézte érveléséhez, nevezetesen azt a kitételt, miszerint „Őfelsége többi örökös tartományai sérelme és elnyomása nélkül” kell a kereskedelem szabályozását véghezvinni, amely hasznos érvként lesz alkalmazható a rendekkel való tárgyalások során. Noha a magyar rendek a megszokott kereskedelmi szabályzatok szerinti fejlesztést kívánják, de a külföldieket kényszeríteni nem, hanem csak csalogatni lehet az országgal való kereskedelemre. Mindezért az uralkodó részéről amúgy is erősen támogatott trieszti kereskedelmi társaságot is fel kell virágoztatni, aminek nagy szerepe lehet a magyar agrártermékek kivitelének elősegítésében.445

Bartenstein indítványa szerint a nagyon magas vámokat, úgy, mint a kiviteli- és transito vámokat (harmincadvám) csökkenteni kell, amit Őfelsége már el is rendelt. A dunai borkivitelt akadályozó vámok mérséklése érdekében a bajor udvarral már hasonlóképpen zajlottak tárgyalások. Megállapítja, hogy alig ütközik akadályokba a marhahajtás a Velencei Köztársaságba, illetve a délnémet városokba, többek között Augsburgba és Nürnbergbe. Egyszóval a rendeket meg kell győzni, hogy a királynő szívén viseli a kereskedők közötti egyenlőség elvét, vagyis, hogy nem tesz különbséget a magyarországi és osztrák örökös tartományokból érkező kereskedők között. Őfelsége ezért még a diéta alatt tárgyalni fog a követekkel, nehogy az ügy a diéta végére halasztódjon, és az az országnak helyrehozhatatlan kárt okozzon. Bartenstein ezután kifejezte kívánságát, hogy néhány összehívott követ előtt ismertetni kell a fogalmazványt, és véleményt kell kérni tőlük a tervezetről. A magyarországi katonaság igényeit kielégítő hazai szövetek gyártása tárgyában azonban Rudolf Chotek grófot446 kell megkérdezni, vajon milyen mértékben lehet ez ügyben a magyaroknak engedményt tenni. Összevetve a Bartenstein levelében foglalt javaslatokat a királynő július 24-i leiratával, megállapítható, hogy ő tanácsadója gondolatait, némely ponton annak megfogalmazásait vette át.447

445 Mária Terézia tengeri kereskedelmi ígéretei nem voltak légből kapottak. Már 1750-ben levantei kereskedelmi társaság alakult Triesztben, amelyben holland és angol tőkések a magyar gabona, bor, méz, fa, viasz és osztrák posztó tengeren keresztül való kivitelére szerződtek. A vállalkozásban a királynő férje is jegyzett részvényeket. Fournier 1887. 354-355.; Komoróczy 1944.179-180.

446 Rudolf von Chotek gróf (1707—1771), a cseh Helytartótanács referense, 1749-től a Habsburg Monarchia kereskedelem- és gazdaságpolitikájának összehangolásáért felelős Universal-Kommerz- Directorium és az ugyanakkor alakult Adriai-tengeri kereskedelem fejlesztéséért felelős Hofkommission für Triest elnöke. 1762-től főkancellár. Személyére: Beer 1893. 238-239.; Walter 1968.88.

447 Hornig, 1903. 167-169.; ÖStA HHStA Hofarchive, Staatskanzlei, Vorträge, Kt. 66., 1751. VII. Konferenz-protokolle und Referate. 67-68. fol. Bartenstein levele Mária Teréziához. Pozsony, 1751. július 21.

I o o