Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

2. Nemzeti divat a reformkori pesti magyar nyelvű sajtóban - 2.2. A nemzeti öltözet, nemzeti divat

zetektől. Valószínűleg számukra ez egyértelmű volt, nem igényelt különösebb indoklást. A szövegekben az is megfigyelhető, hogy a szerzők, még a racionálisan érvelő Horváth Menyhért is, erős érzelmekkel, egyfajta rajongással viszonyulnak a nemzeti öltözethez, a rajongó pedig valóban ritkán keresi rajongásának okát, megelégszik a rajongás tárgyának minél pozitívabb bemutatásával. Keszthely Er- neszt és Móth Endre gondolatainak összehasonlítása ugyanakkor azt bizonyítja, hogy ekkor, a század 1830-as éveiben a nemzet különböző fogalmai éltek egymás mellett, és hogy a nemzeti öltözet mind a modem és polgáriasult, mind pedig a rendi nemzetben gondolkodó számára a nemzethez való tartozás egyik lehetséges kifejezési módja volt.

2.2.2 Az 1840-es évek

Az 1840-es években a magyar divatlapok új generációja jelentkezett. A Regélő Pesti Divatlap (1842-1844, szerkesztői Garay János és Erdélyi János) és folytatása, a Pesti Divatlap (1844-1848, szerkesztője Vahot Imre), a Honderű (1843-1848, szerkesztője Petrichevich Horváth Lázár), valamint az Életképek (1844-1848, szerkesztője Frankenburg Adolí) többet foglalkoztak az öltözködéssel, mint 30-as évekbeli elődeik, de a divat továbbra sem volt meghatározó témájuk.81 A Regélő Pesti Divatlap alkalmanként közölt divattudósításokat, amelyek elsősorban a párizsi és bécsi divatról számoltak be, és divatképeik többsége is - néhány nemzeti, illetve pesti divatkép mellett - a külföldi divatot mutatta be. Folytatása, a Pesti Divatlap már valamivel nagyobb teret szentelt a divatnak, és bár a párizsi divatképek megmaradtak, a „pesti magyar divat” került középpontba — első száma rögtön Magyar divat címen közölt hosszabb, a magyar öltözet viselésére buzdító, kiemelt helye miatt programadónak is tekinthető cikket. A kevés divattudósítás mellett a lapban báli beszámolók, illetve hosszabb, társadalmi kérdéseket feszegető írások buzdítottak a nemzeti öltözet viselésére.

A Divatlap azt állította a konkurens Honderűről, hogy az gyűlöli a nemzeti szabású ruhaviseletet, és Párizsból hozott torzképeket ad olvasói kezébe.82 A gyűlölet feltételezése nyilvánvaló túlzás a Divatlap szerkesztője, Vahot Imre

81 Erdélyi János (Kiskapos, 1814 - Sárospatak, 1868) ügyvéd, tanár, költő, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság titkára. Frankenburg Adolf (Németkeresztúr, 1811 - Eggenberg, 1884) író. Petrichevich Horváth Lázár (Kolozsvár, 1807 - Becs, 1851) író, újságíró.

82 A szerkesztő [Vahot Imre]: Nemzeti irodalom. Lapszemle. Pesti Divatlap, 1845. június 5. 306-310. p. 308. p.

40