Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

2. Nemzeti divat a reformkori pesti magyar nyelvű sajtóban - 2.2. A nemzeti öltözet, nemzeti divat

2.2.1 Az 1830-as évek

Az 1830-as években Pesten a német nyelvű Der Spiegel (1828-1852) mellett két magyar nyelvű szépirodalmi divatlap jelent meg, a Regélő-Honművész (1833- 1841) Mátray (Róthkrepf) Gábor és a Rajzolatok (1835-1839) Munkácsy János szerkesztésében.55

A Honművész számaiban Pest magyarosodása, a magyar nyelv terjedése és a magyar nyelvű színjátszás kiemelt szerephez jutott - például a pesti boltcímerekről több cikk is megjelent, amelyek szerzője, Garay János többek között a szabóműhelyek magyarosodásán is örvendezett,56 egy másik hír pedig arról számolt be, hogy a pesti verklikből magyar nóták kezdenek szólni.57

A korabeli társasélet legfőbb eseményei, a bálok kapcsán is elsősorban a magyar vagy német nyelv elsőbbségéről (például a meghívón, itallapon), valamint a termek nemzeti díszítéséről és az ott eljárt táncokról esett szó. Garay János a későbbiekben a nemzeti öltözék szempontjából is fontossá váló kérdésben fogalmazott meg kritikát az 1835. év táncvigalmairól: nem helyeselte a házibálok tartását, mivel azok zártkörűek, pedig a „nyilvánosság a nemzetnek lelke; csak ez azon olvasztótégely, melyben a legkülönneműbb érceket egy tömeggé lehet olvasztani [...] De ha a nemesség mindig visszatartó, a polgárság dacos marad, mikor közeledünk egymáshoz?”58 A nyilvános táncvigalmak Garay szerint tehát a korabeli társasélet olyan eseményei, ahol a különböző rendű, rangú emberek együtt mulathatnak, az őket elválasztó anyagi és társadalmi különbségek figyelmen kívül hagyásával ismerkedhetnek, közeledhetnek egymáshoz, így segítve elő a kisebb

55 Mátray (Róthkrepf) Gábor (Nagykáta, 1797 - Budapest, 1875) zenetörténész, zeneszerző, az MTA tagja. 1804-től Pesten élt. Családnevét 1837-ben változtatta Mátrayra. Munkácsy János (Nagyvárad, 1802 - Arad, 1841) színműíró és lapszerkesztő Pesten. Bajzával folytatott, a lapjában megjelent színikritikák miatti vitája tette ismertté. Népszerűek voltak tündérbohózatai, amelyek a népszínmű műfaji elődjének tekinthetők. O teremtette meg a rajzolat műfajt (humoros, állóképszerűen bemutatott alakokat ábrázoló rövid prózai írás).

56 Garay: Bolt-czímerek. Honmüvész, 1833. október 13. 460. p. Garay János (Szekszárd, 1812 - Pest, 1853) író, költő, az Akadémia levelező tagja. 1833-tól a Honművész segédszerkesztője.

57 Honmüvész, 1833. április 7. 14. p.

58 Garay: Pest. Honművész, 1835. február 12. 101-102. p., 102. p. A korszakban egyesületek, társaságok és magánvállalkozók is rendeztek táncos mulatságokat Pesten, általában valamelyik szálloda dísztermében, vagy a Redoute-ban. A bálok a reformkorban és az 1850-es években is fontos fórumai voltak a nemzeti érzés demonstrálásának, a termek díszítése, a táncrend, magyar nyelvű étlap, a magyar zene, táncok és öltözetek hordozhatták a nemzeti jelleget, amelyek megléte, vagy hiánya gyakran témája volt a báli beszámolóknak.

25