Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években - 5.2. Férfidivat-közlöny

48. kép. Fejedelmi díszöltözet a londoni világkiállításra. Férfidivat-közlöny, 1863

eredetű ruhadarabok „megtérítéséről”, vagyis magyarossá alakításáról beszélt; egy új atilla-modell szabásának leírásában pedig elismerte, hogy egy francia eredetű ruhadarabot változtatott át magyarrá: „miután a divat világ megkívánja az újabbnál újabb formájú szabásokat” - szólt a vásárlók újdonság iránti igényét kielégíteni igyekvő szabómester magyarázata, a hazafi pedig azt fejtegette, hogy a franciák és más nemzetek öltözetei között több olyat talált, amelyet szerinte a magyar viseletek közül vettek át.711

A lapszerkesztő-szabómester nemzettel kapcsolatos elképzeléseit is megosztotta olvasóival. A nemzeti öltözetet összefüggésbe hozta a nemzeti karakterrel, annak lenyomataként ábrázolta: „amilyen nemes és szép a viselete, épen oly szép és nemes az ő szíve és lelke”. A Pesten uralkodó magyar divat bemutatása pedig a magyar nemzet általános jellemzésére adott alkalmat az igencsak elfogult szerző számára, akinek szavaiban már nyoma sincs a két évvel korábbi - a szabótársak közönye miatti - csalódottságnak: „az isten a magyart a föld legjobb részéből te711 Szabásrajz magyarázat. Férfidivat-közlöny, 1862. ősz 6-8. p.

226