Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években - 5.2. Férfidivat-közlöny

apját követte a szabómesterségben. Lányukról, Ilkáról annyit tudni, hogy Tankó János reáltanodái tanárhoz ment férjhez, akitől az 1870-es években elvált,684 egy 1893-ban kelt iratban pedig elmebetegként szerepel.685 Testvérei közül kettőről tudunk, László az 1860-as években pesti városi főügyész, Benedek pedig asztalos volt.

5.2 A Férfidivat-közlöny

Jámbor Endre 1858-ban könyvvel jelentkezett, amelyet Férfi Ruha Szabás könyv, mely bevezetésül szolgál a Magyar és Párisi divatöltözetek szabásához címen egy másik pesti szabómesterrel, Kiss Sándorral686 közösen szerkesztett és ő maga adott ki.687 Az előszó szerint a szerkesztők hazai, főleg vidéki iparosok igényeit akarták kielégíteni a divatöltözékek szabásmódját magyar nyelven ismertető, divatképeket és szabásrajzokat is tartalmazó kiadvánnyal. Az elsősorban magyar öltözetek szabását bemutató pár oldalas könyv, amellett, hogy reklám volt az összeállításában résztvevő három pesti szabónak, Jámbornak, Kiss Sándornak és Tar Mihálynak is, Jámbor következő kiadói vállalkozásának a beharangozója volt; a magyar divatképeken és az öltözetek szabásának leírásán túl az ugyanebben az évben induló lap előfizetési felhívását is közölte. A kötet iránti érdeklődés vélhetőleg elmaradt a várakozásoktól, hiszen a Férfidivat-közlöny még évekkel később is hirdette a megmaradt példányokat.

Kezdetben hasonlóan sikertelennek tűnt az először 1858-ban megjelenő sza- bászati szaklap is.688 A kis terjedelmű, évente négy alkalommal megjelenő Férfidivat-közlöny összeállításában számos pesti és vidéki szabómester működött közre szabásrajzok és leírások beküldésével, a szerkesztő munkatársai között tud684 BFL VII.2.C - 1875 - 1.0077 Tankó Jánosné nő- és gyerektartási pere; BFL VI1.2.C - 1878 - V.0029 Tankó János és Jámbor Ilona bontópere.

685 BFL VII. 151-1893-0460 Rupp Zsigmond közjegyző iratai. Adásvételi szerződés 1893. május 9.

686 Kiss Sándor Nagyvázsony ban született 1819-ben vagy 1820-ban. 1851 -ben lett mesterré a pesti német szabócéhben. BFL IX.28 Mesterkönyv 176. Annak, hogy a szabók a magyar vagy a német céhhez tartoztak-e, ekkoriban már egyáltalán nem volt jelentősége. A két szervezet 1860- ban egyesült.

687 Kiss-Jámbor 1858.

688 Sajnos a könyvtárakban nem maradt fenn az összes lapszám, az 1862. tavaszi számot pedig lefoglalta a rendőrség. A lap mellett kiadott divatképek nagy része azonban megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében, illetve a Budapesti Történeti Múzeum metszettárában.

216