Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években - 5.1. Rövid életrajz
hogy családja az Árpád-ház leszármazottja, így rokoni kapcsolatban áll a magyar trónra igényt tartó francia Crouy-Chanel családdal.679 A csatlakozók esküt tettek, hogy harcolnak a haza függetlenségéért és hűek lesznek Árpád utódához, J. E,- hez, újabb tagokat szerveznek, és másolják a proklamációt, amelyet a Honvédelmi Bizottmány Elnöke jegyzett 1863. március 15-i dátummal. Az összeesküvés 1863 májusában lelepleződött. A szervezkedés résztvevőit felségárulás vádjával haditörvényszék elé állították. Jámbort először a Károly kaszárnyában tartották fogva, majd az eljárás során elmebetegnek nyilvánították és 1865-ben a pozsonyi országos kórházban helyezték el elmebeteg politikai fegyencként.680 1867-ben a belügyminiszter rendeletére hazatérhetett Pestre felgyógyult elmebetegként.681 Élete utolsó évtizedéről semmi érdemlegeset nem sikerült megtudnom, Szinnyei szerint „csendes őrültségben” élt. Betegsége idején felesége, illetve Endre fia vitték tovább a szabóműhelyt,682 ennek ellenére a család eladósodott, a vagyonból egy tabáni ház és a zugligeti nyaraló maradt meg. A forradalmár-szabómester 1878-ban halt meg Pesten.683 Felesége Rongitz-Rombauer Anna (1822 k. - 1897; 1847. január 12-én házasodtak), négy gyermekük közül Gyula ügyvéd, Sándor mérnök lett, Endre pedig 679 A látomásról a Férfidivat-közlönyben is beszámolt: „Oh Árpádház hős utóda,/Felébredtél va- lahára./Fényes csillag jelent meg ott/Zugligeti házikómba./Megijedtem, megrémültem,/Azt gondoltam: oda éltem!/De Istenünk azt sugallta: Hogy csak most kell „újra élnem”!” Férfidi- vat-közlöny, 1862. nyár [3.] p. Az ügy „komolyságának” illusztrálására érdemes felidézni azt a levelet, amelyet bátyjának, Jámbor Lászlónak írt a látomásról (az eredeti írásmódot kivételesen megtartottam). Jámbor céhtársától, Kostyál Ádámtól kapott egy könyvet a Crouy-család leszármazásáról, és tőle hallott a család egyik tagjának menyegzőjéről is, amelyre ellátogatott, „hogy a rég sejtett vérrokonokat megláthassam én az öreg Kruit megtekintve kiben első pillanatban Misi Bátyját ismertem fel mint szakasztott mását és minden mozdulat az övé három fia van neki, kik mind mireánk hasonlítanak [...] én e szeretet vérrokonunkkal mielébb ismeretségbe fogok lépni.” HL IV. 19 Prozess Josef Somogyi, 3. d. 231. p. Jámbor Endre levele Jámbor Lászlóhoz. A Crouy-család - állítólagos Árpád-házi leszármazása miatt - Magyarországon honosított francia család volt. Egyik leszármazottja, Crouy-Chanel Ágoston 1858-ban, az itáliai magyar emigráció nagy részének támogatását maga mögött tudva, trónkövetelőként lépett fel. Tanárky Gyula úgy tudja, hogy Jámbor kezdetben Crouy ágens volt, később kezdte azt képzelni, hogy ő maga is Árpád utóda. Tanárky 1961.340. p. Jámbor Kostyálhoz fűződő bensőséges kapcsolatáról az is tanúskodik, hogy lapjában egy helyen „atyuskának” nevezi az idős szabómestert. A nemzeti divatképen levő alakok jelmezeik leírása. Férfidivat-közlöny, 1860. tél [37.]—38. p. 680 Pesti Napló, 1865. január 25. 681 BFL IV. 1319 485/1867. Pesti Napló, 1867. április 10. 682 BFLIV.1319 1058/1866. Fia műhelye a Váci u. 9. alatt működött. 683 OSZK Gyászjelentések FM 8/35797 212. tekercs, Jámbor Endre gyászjelentése; Pesti Napló, 1878. 267. sz. 215
