Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.9. A nemzeti öltözet szerepe

küzdelemnek nem volt más hatékony eszköze,595 a Nefelejts pedig 1865-ben arról írt, hogy 1861 -ben a férfiak a kormány nyomásától félve tették le nemzeti öltözetüket.596

Az öltözködés politikai jelentőségét emelte ki Bulyovszky Gyula cikke is: „A pörge és a magas tetejű úgynevezett cylinderkalapok megint kezdik a politikai barometrumok szerepét játszani,”597 vagyis kedvező politikai fordulat várható, ha az előbbiek, a nemzeti öltözet részének tartott pörgekalapok megszaporodnak, az utóbbiakból, a nyugat-európai divatot jelképező cilinderekből pedig kevesebbet látni - hasonló megfigyeléssel egyébként az emlékiratokat tárgyaló fejezetben is fogunk találkozni. A politikai hangulat hasonlóképpen vetült rá az öltözékre az országgyűlés 1861. évi megnyitása idején: az egyik írás szerint a hölgyek akkor készíttetnének új és fényesebb öltözeteket, ha az országgyűlés együtt maradna, így a politika és a divat legfőbb kérdése megegyezik (vagyis: meddig marad együtt az országgyűlés).

Érdekes, hogy a Családi Kör, ha csak teoretikusan is, már 1861-ben kijelölte a nemzeti divatmozgalom végpontját, nem sejtve, hogy először alig két hónappal később, majd néhány év múlva újra és újra a nemzeti öltözet eltűnésének, a divat elmúlásának veszélyére kell majd figyelmeztetnie olvasóit. „A magyar nő tudja, hogy a nemzeti viselet nem a változékony divat szüleménye, hanem hatalmas nemzeti nyilatkozat arra nézve, hogy rendületlenül hűséggel ragaszkodik nemzetiségi tulajdonaihoz, amelyekből egy kis zsinórszálnyit sem enged, amíg nemzeti élete az idegen veszélyes behatásoktól kitisztítva és önállósága teljesen biztosítva nincsen, addig ő semmit sem akar tudni divatról, kibékülésről, a ruhától kezdve a budai vár palotáig.”598 A nemzeti divatmozgalom a szerző véleménye szerint tehát a nemzet politikai céljainak eléréséig fog tartani, addig van rá szükség. Jóslata be is teljesült, hiszen a nemzeti divat végleges visszavonulása láthatóan a kiegyezéshez kötődött.599

595 [Kánya Emília]: Divattudósítás (A frakk). Családi Kör, 1868. február 9. 143-144. p.

596 V—i: nemzeti viselet. Nefelejts, 1865. december 3. 501-502. p. 501. p.

597 Bulyovszky Gyula: Csevegés az olvasóval. Nefelejts, 1859. május 22. [85.] p.

598 Divattudósítás. Családi Kör, 1868. április 14. 240. p.

599 Bár a kiegyezés után nemzeti divatról már nem lehet beszélni, a hétköznapi magyar öltözet (elsősorban a férfiöltözet) nem tűnt el teljesen, a kiegyezést elutasító 48-as ellenzék tagjai, elsősorban vidéki birtokosok, továbbra is viselték. A szabadságharc résztvevőinek kihalásával azonban fokozatosan eltűnt, csak a módosabb parasztok, parasztpolgárok, illetve a református lelkészek őrizték meg. Hajdú 2009. 59-60. p.

191