Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.8. Hullámhegyek és hullámvölgyek a nemzeti divat történetében

nepeltetett [...] Azért az 1857-iki pesti joghallgatók érdeme a magyar társasélet történetében örökké emlékezetes leend”.569 Az esemény jelentőségét jelzi, hogy a Vasárnapi Újság, amely programjában deklarálta, hogy nem fog divattal foglalkozni, a jogászbál alkalmából (nem utoljára) eltért ettől a fogadalomtól, és részletesen leírta a bálban megjelentek magyar öltözetét.570 A bál 1849 után kétségtelenül az első alkalom volt, amikor a résztvevők szervezetten és tömegesen nemzeti öltözetben jelentek meg egy társasági eseményen, azonban egyelőre nem jelentett áttörést, és nem követte a nemzeti öltözet divatja, bár a császári pár magyarországi látogatása 1857 tavaszán újabb alkalmat adott a pestieknek a nemzeti öltözetek megmutatására, illetve újabbak készíttetésére. A következő két évben a divatlapoknak sem lett gyakori témája a magyar öltözet, Vahot szerint a táncvigalmakból teljesen eltűnt, csak néhány álarcos viselte;571 egyes kiemelkedő ünnepélyes események (pl. főrangúak esküvője) alkalmával viszont továbbra is rögzítették, ha a résztvevők nemzeti díszben jelentek meg.

Azt, hogy pontosan mikor kezdődött a nemzeti divat, és ki volt a kezdeményezője, a divatlapok hírei alapján nem lehet megállapítani. A Napkelet már 1858 végén feljegyezte, hogy pesten az emberek Budában járnak”.572 A Hölgyfutár egy évvel később azt állította, hogy a magyar viseletét 1858-ban Pest megyei fiatalok elevenítették föl, 1859 őszén pedig a Nemzeti Színház színészei kezdték viselni,573 ugyanakkor a Nefelejts már a nemzeti férfiöltözet terjedésére hozta példaként, hogy több színész egészen magyaros viseletben (fekete vagy szürke atilla és nadrág, rojtos nyakkendő, daruvári kalap, kordováncsizma) jelent meg az utcán.574 A Divatcsarnok egyik írása egyenesen úgy fogalmazott, nem tudni, honnan jött a magyar ruhaviselet felelevenítésének gondolata;575 a Napkelet egyik szerzője „ösztönszerű általános ébredés”-ről beszélt,576 egy másik pedig így írt: 1859 végén „egyszerre mintha valami varázshatalom idézte volna elő, — nem elégedtek meg a még egy évvel ezelőtt divatba jött buda viselésével, hanem kezdtek

569 Napkelet, 1857. január 29. 64. p.

570 Pesti jogász-dalidó. Vasárnapi Újság, 1857. február 1.43. p.

571 Vahot Imre: Egy őszinte szó magyar divatképeink ügyében. Napkelet, 1860. február 26. 137— 139. p. 138. p.

572 Napkelet, 1858. december 10. 800. p.

573 Hölgyfutár, 1859. október 13. 1000. p.

574 Divatjelentés. Nefelejts, 1859. október 9. 333-334. p. 334. p.

575 A magyar ruha és tánc. Divatcsarnok, 1860. január 24. 25-26. p. 25. p. (A cikk eredetileg a Kolozsvári Közlönyben jelent meg.)

576 Egy szilárd honleány: Nemzeti viseletűnk állandósítása. Napkelet, 1860. július 29. 481. p.

185