Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.8. Hullámhegyek és hullámvölgyek a nemzeti divat történetében
hozzá úgy, mint a régi magyar világban magyar nadrágot, sarkantyús csizmát, vastagon zsinórozott attilát, pitykés ujjast, rojtos nyakkendőt, gombakalapot, kucsmát viselni. Meglátván ezt a férfiakat követni szerető hölgyek, csakhamar gombaszaporasággal jöttek elő a Kazinczy-zekék, Hunyadi menték, magyaros kalapok, topányok, fantasztikus párták, búbos fejkötők stb.”577 A divatlapok tehát nem tudták pontosan és egybehangzóan felidézni a divatmozgalom kezdeteit, annyi azonban bizonyos, hogy a sajtóban 1859 elejétől jelentek meg az első, nemzeti divatot propagáló írások. A Nefelejts 1859 áprilisában arról számolt be, hogy télen a Nemzeti Színház egyik páholyában tűnt fel néhány női mente és főkötő, majd Bulyovszky Gyula több cikkében szólt a nemzeti öltözetről: kifogásolta, hogy a magyar hölgyek nem viselik, említett néhány ellenpéldát, és adott néhány ötletet egyes nemzeti elemek beemelésére az öltözködésbe. Miközben lapja nem hagyott fel a párizsi divathírek és divatképek közlésével, szerkesztője csendes és egyelőre óvatos propagandába kezdett a magyar nemzeti viselet mellett: szinte minden héten visszatért rá.578 A téma 1859 őszétől vált mindennapossá a divattal foglalkozó sajtóban, ekkortól beszéltek róla általános jelenségként, divatként. A nemzeti öltözékkel foglalkozó cikkek számának szaporodása, a nemzeti divatképek megjelenése jelzi, hogy a magyar öltözet 1859 őszén-telén valóban divattá vált Pesten. A Vasárnapi Újság először 1859 novemberében írt arról, hogy a magyar nemzeti viselet egy idő óta elterjedt, és a pesti szabók alig győzik a megrendelések tejesítését.579 A Nővilág decemberi írása szerint ekkorra a férfiaknál már elterjedt a „magyar divat”, a nőknél azonban még csak kialakulóban volt, de a megrendelések számából arra következtet, hogy „a téli évszak uralkodó elegáns divatja ígérkezik lenni fővárosunkban, és így valószínűleg egész hazánkban”;580 a Nefelejts 1859 októberében arról számolt be, hogy a férfiak körében a buda már csaknem általános, pörge kalapot és csizmát pedig külföldön is látni, a nők ugyanekkor, legalábbis a lap szerint, egyelőre hiába várták, hogy a női szabók számukra is kitaláljanak valamilyen szép és eredeti magyaros viseletét.581 1859 ősze után nemcsak a magyar öltözet mindennapi viseletként való elterjedéséről, 577 Vahot Imre: Egy őszinte szó magyar divatképeink ügyében. Napkelet, 1860. február 26. 137— 139. p. 138. p. 578 Bulyovszky Gyula: Divatjelentések. Nefelejts, 1859. április 3. 11-12. p; április 17; április 24. 42. p. 579 Vasárnapi Újság, 1859. november 6. 536. p. 580 Nővilág, 1859. december 11. 50. p. 581 Divatjelentés. Nefelejts, 1859. október 9. 333-334. p. 186