Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.6. Őseink öltözete és a jelenkori ízlés

»Jf (/ 9

Ilona mente. Posztó szilr.

.Nővilá^'

,W/» íty-.'.-/

30. kép. Ilona mente, őszi nő atilla, posztó szűr a Nővilágból, 1860

bizonyára nem viseltek - ilyenek például a kockás minták, amelyek a már kissé megunt virágos kelméket váltották fel 1862 tavaszán.490

Valóban régi ruhadarabokat elsősorban az arisztokrata családok őriztek meg, és ünnepélyes alkalmakkor használták is azokat. 1862-ben, a Károlyi György palotájában tartott táncvigalomban báró Révayné jelent meg a Nefelejts szerint kétszáz évnél is idősebb ruhában a tudósító azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a báróné öltözete mégis olyan volt, mintha most készült volna, nyilván azt akarta ezzel hangsúlyozni, hogy a korban készülő magyar öltözékek nem különböznek az ősök által viseltektől.491 A nemzeti öltözet ügyében megnyilvánulok, bár dicsérték azokat az arisztokratákat, akik bálok alkalmával valóban ősi, a családi örökségből származó ruhákba öltöztek, és elfogadták, ha valaki elképzelt vagy valóságos ősi minták alapján készíttette ruháit, általában egyetértettek

490 Tavaszi divatképhez. Nefelejts, 1862. március 16. 589. p.

491 Táncvigalom gr. Károlyi György palotájában. Nefelejts, 1862. március 9. 577. p.

159