Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.2. Ki teremti a divatot?
A divatlapok - saját meglátásuk szerint - tehát csak közvetítik a divatot, de akkor ki teremti? A lapok egyrészt az „előkelők”, az elit divatformáló szerepét emelték ki. Egy báli tudósítás szerzője szerint az előkelőket szokás a „divat souverain fejedelmeinek” tekinteni.415 A divatlapok rendszeresen beszámoltak a főúri társasági eseményekről, esküvőkről, az ott látott öltözetekről, gyakran név szerint is felsorolták a legszebben öltözött hölgyeket - e felsorolásba az 1860- as évek elején leginkább nemzeti öltözet viselésével lehetett bekerülni. A divat alakulása szempontjából a bálok mellett a nyári szezonban a társasági élet másik fontos reprezentációs színtere, a pesti lóverseny emelkedett ki, ahol a Családi Kör szerint bemutatták az addig titkolt nyári öltözeteket, és eldőlt a divatos színek és szabások sorsa.416 A lapok a frakk, vagyis a francia divat visszatérését is az előkelőkhöz kötötték: „mágnások hozták vissza, aminthogy majd minden »restaurátió« tőlük ered - írta például a Hazánk s a Külföld 1868-ban.417 1867-ben egyes politikusok is bekerültek a divatot alakítók sorába: a Nefelejts „a la premier miniszter” mélyen a homlokba húzva hordott női kalapokról (bár Andrássy miniszterelnök minden bizonnyal nem csupán tisztségéből adódóan diktálta a divatot, utánzása talán ugyanennyire szólt a korszak férfiideáljának is), majd az egyik miniszter által újra divatba hozott cilinderről számolt be.418 A divatot hordozó öltözetek előállítói is megjelentek a divat teremtőiként. A Nefelejts egy cikke Alter Antal és Monaszterly és Kuzmik divattárát nevezte a pesti divat „főintézőjének”, akik meghatározzák a pesti „saloni világ” és a vidéki a divatlapokénál bővebb tartalommal jelent meg. foglalkozott tudománynépszerűsítéssel, a női, illetve a családi élet kérdéseivel is. Császár Ferenc alapította. Szabó Richárd szerkesztősége idején (1859-1862) kifejezetten női szaklappá vált, az irodalom háttérbe szorult, népszerűsége ekkor volt a legnagyobb. 415 Fennsőbkörű táncvigalmak. Nefelejts, 1860. február 5. 537-538. p. 416 Divattudósitás. Családi Kör, 1866. május 13. 455. p. A Családi Kört (alcíme: „Hetilap a művelt magyar hölgyek számára.”) a kor népszerű írónője, Kánya Emília indította 1860-ban. A lap a hazafias szellemű, liberális gondolkodású, közép- és felsőosztálybeli hölgyeknek szólt, címe valószínűleg Arany János közismert versére utalt. A lap elsősorban a nők, leendő anyák hazafias nevelését tekintette feladatának, a nőkérdés, a nőnevelés ügyét mindig a haza és a család szempontjából tárgyalta. A hetilap irányultságát jól mutatja a fejléc, amely egy családot ábrázol: valamennyien magyar öltözetben vannak, a lányok olvasnak, zongoráznak, festenek, egyiküket pedig anyaként ábrázolja a kép. Szaffner 1998. 417 Egy hét története. Hazánk s a Külföld, 1868. 92-93. p. 92. p. A Hazánk s a Külföld szépirodalmi és ismeretterjesztő lap, Szokoly Viktor, majd Kazár Emil szerkesztette, 1864-1872 között jelent meg. 418 Bulyovszky Gyula: Társalgás az olvasóval. Nefelejts, 1867. március 17. 131-132. p; július 7. 330-331. p. A cilinder henger alakú kalap, a korszakban köcsögkalapnak is nevezték. 135
