Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.2. Ki teremti a divatot?

„elsőbb körök” öltözködését, illetve a divat változásait.419 A divatlapok azonban a legszívesebben a francia divat terjedése kapcsán írtak a „haszonleső” szabók és divatkereskedők divatra gyakorolt hatásáról, őket tették felelőssé a külföldi öltözetek terjedéséért: ők kényszerítették a nőkre az idegen öltözeteket, mivel a magyar divat megállapodottsága bevételeik csökkenéséhez vezetett.420 A Nefelejts egyik írása, bár elismerte, hogy a nemzeti divat visszaszorulásához az emberi gyöngeség is hozzájárult, a fogyasztókat áldozatként ábrázolta, akiket a divatárusok egyre díszesebb és drágább ruhadarabok kínálásával csaltak tőrbe: „mi nem véve észre a cselt, vakon rohantunk utána, s odafeszítettük túlhaj fásunkkal a dolgot, hogy a divatot átkozott túlzásaiban követni erszényünk nem engedte, az eredeti egyszerűségre visszatérni erkölcsi erőnk nem volt, s így a politika egy kis változását, az ideiglenes igazgatás nyomó szigorát arra használtuk fel ürügyül, hogy nemzeti viseletűnket ismét eldobjuk.”421 A Családi Kör néhány évvel később már egészen máshogy nyilatkozott a kérdésben: a divattermek szerepe változott, a magyar divat idején irányadó szerepük volt, később azonban már csak követni tudták, ami a hölgyeknek tetszik. Az Alter és Kiss divatkereskedő céget mentegető sorok legalábbis részben nyilván a lap üzleti érdekével magyarázhatók: ugyanitt jelentették be, hogy a cég ezentúl csak a Családi Kör számára készít majd divatképeket.422 Az előállítók és a divatlapok ezen a ponton egymásra voltak utalva, hiszen a lapok eladott példányszámának emelkedéséhez is hozzájáruló divatképeket, amelyek a nemzeti divat éveiben természetszerűleg nemzetiek voltak és itthon készültek, legalább részben azok a cégek, illetve mesterek készíttették vagy finanszírozták, akiknek a modelljeit bemutatták. Az előállítók és a divatlapok együttműködését a magyar nemzeti divat terjesztésében jól példázza az Orczy Irmáról elnevezett Irma mente bevezetésének története. A ruhadarabot a Divatcsarnok ismertette először 1860 febmárjában mint az elkövetkező tavaszi szezon célszerű, szép és magyaros új felsőöltönyét - hozzátéve, hogy a lap szerzője hasonló mentét látott Alter Antal üzletében, „hol mindent elkövetnek, hogy a magyar divatba azon ízlést hozzák, mely állandóságáról kezeskedik”.423 Két héttel

419 B[ulyovszky] Gy[ula]: Divattudósítás. Nefelejts, 1863. szeptember 27. 310. p.

420 Divattudósítás. Családi Kör, 1862. augusztus 24. 534. p; Pesti Hölgydivatlap, 1860. szeptember 1.43. p. A Pesti Hölgydivatlap 1860-1873 között jelent meg, alcíme szerint közlöny a szépirodalom, művészet és a divat köréből. Király János alapította. Divatképeket, kézimunka-mintákat is közölt.

421 V—i: Nemzeti viselet. Nefelejts, 1865. december 3. 501-502. p. 501. p.

422 Divattudósítás. Családi Kör, 1866. július 15. 671. p.

423 Szeglessy Dóri: Divattár. Divatcsarnok, 1860. február 14. 64. p.

136