Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.2. Ki teremti a divatot?
mertette a közönséggel, a hazai és külföldi lapok átvették és utánozták, a szabók pedig kitették kirakatukba.410 A francia divat újbóli előretörésének idején a divatlapok nagyjából egyetértettek abban, hogy divatteremtésre nincs lehetőségük, csak a már létező divatot közvetíthetik. A divattudósítások szerzői ekkor általában igyekeztek eltávolítani maguktól témájukat, és az olvasók értésére adták, hogy nem önként és nem szívesen tesznek eleget feladatuknak, hanem kizárólag a külső körülmények hatására számolnak be a terjedő külföldi divatról. „Én nem csinálom a divatot, csak bemutatom, amit viselnek.”411 — mentegetőzött egy divattudósító, amiért a laphoz mellékelt divatkép nem kizárólag magyar öltözeteket ábrázolt. Hasonlóan érvel egy másik szerző: a lapoknak a hölgyek által kedvelt divatot kell bemutatniuk, így nem az ő hibájuk, ha a francia divat is helyet kap a tudósításokban és a divatképeken.412 A Vasárnapi Újság szerzője ugyanakkor a divatlapok felelősségét emelte ki a divat alakításában, és megrótta azokat, amiért divatképekkel, szabásmintákkal bátorították a hölgyek visszatérését a francia divathoz.413 Rákosi László szintén a divatlapokat vádolta, amiért túl sok divatképet közölnek: a magyar divatban lényeges változások nem történnek, az újabb és újabb modelleket bemutató divatképek viszont alkalmat adnak a fényűzésre, miközben a lapok épp ez ellen intenek írásaikban.414 410 Vahot Imre: Egy őszinte szó magyar divatképeink ügyében. Napkelet, 1860. február 26. 137— 139. p. 138. p. A Nap ke tetei, amelynek irányát címe jelölte ki, Vahot indította 1857 januárjában. 1860 decemberében megszűnt, Vahot 1862-ben próbálkozott újraindításával, de a lap ezután már csak pár hónapot élt. Alapvetően szépirodalmi lap volt, amely teret adott a Petőfi-epigo- nok lírájának, ezért irodalmi körökben nem volt népszerű, de közölt például értékes néprajzi leírásokat is. Társaséleti rovatai Vahot a nemzetet minden más fölé helyező, a „nemzetiséget” akár erőszakkal is terjeszteni kívánó szemléletét, illetve konfrontativ személyiségét tükrözik. Az 1985-ben megjelent sajtótörténet gyenge színvonala, parlagi nacionalizmusa miatt kritizálja - a lap korszerű, annak tartalmát a korszak kontextusába helyező vizsgálata még várat magára. Kosáry-Németh G. 1985. 411 Divattudósítás. Családi Kör, 1864. március 30. 263-264. p. 263. p. 412 Divatkép magyarázata. Nefelejts, 1864. május 29. 105-106. p. A Nefelejts című lapot Bu- lyovszky Gyula, a tárcaírás hazai megteremtője alapította 1859-ben. Célja a sok családban olvasott német nyelvű divatlapok kiszorítása volt. Könnyű, elsősorban nőknek szánt olvasmányokat, társaséleti és divathíreket, kézimunka mintalapokat, szabásrajzokat közölt. 1874 végén összeolvadt a Divat c. lap szépirodalmi részével, Divat-Nefelejts címen jelent meg. 413 P.F: A magyar ruha külföldön. Vasárnapi Újság, 1862. november 23. 558-559. p. 414 Rákosi László: Szépirodalmi lapjaink betegsége. Divatcsarnok, 1862. július 1. 401—402. p. 402. p. Rákosi (Tóth) László (Tiszaújlak, 1829 k. - Budapest, 1880) költő, hírlapíró, a Magyar Gazdasági Egyesület titkársegéde. A Divatcsarnok (1853-1863) irodalmi divatlap volt, amely 134
