Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.1. Szabók egymás ellen
támadta Kostyált: „Ezekkel [t.i. divatképeivel], s ezeknek formáikra általa készítendő magyar öltözetekkel is, annyival inkább reményű az ötét bizodalmokkal megtisztelő uraságoknak teljes megelégedését megnyerni, sőt azt nevelni, minthogy ő, mint valóságos és a maga körében elég gyakorlott férfiú magyar szabó mester azoknál, kik eddig nem magyar szabó létekre a nemes magyar közönséggel ilyeneket közlöttek, arra [...] magát [vagyis Klasszyt] alázatosan méltóbbnak véli.”328 Kostyál már a Hasznos Mulatságok cikke miatt is sértve érezte magát, hiszen annak szerzője újdonságként, új kezdeményezésként mutatta be Klasszy Vencel nemzeti divatképeit, és szóra sem méltatta az ő e területen - „a nemzeti csinoso- dás körében” - szerzett érdemeit, vagyis az 1829-ben és 1830-ban megjelentetett metszeteket, amelyek közlésével - állítása szerint - nyilvánvalóan nem a maga hasznát kereste, hiszen segítségükkel bárki, bárhol elkészíthette a bemutatott öltözeteket. A magyar szabómester írásában egyenesen magának követelte az elsőséget, és Kostyál úgy értelmezte szavait, hogy Klasszy „magát a nemes magyar közönség bizodalmára érdemesebbnek véli (ti. többi polgártársainál)”.329 Alig egy hónapot kellett várni Klasszy válaszára.330 A szabók vitájának csupán egyik kiváltó oka volt az elsőség kérdése és Kostyál ebből fakadó sértettsége. Fontosabb az a probléma, amelyre Klasszy első írásában csak célzott: ellenfele a német szabócéh mestere volt, így a magyar ruhák készítésében kontárnak számított: „...őreá nézve ugyan semmiképpen sem mentegette magát az író [a Klasszyt dicsérő cikk írója], sem jövendőre mentegetni nem fogja, ha még százszorta cifrább írott képeket fog is a világ elejébe bocsáttatni, és nem fogja tőle kérdeni, hogy mit szabad a magyar mesterekről mondani és mit nem.”331 Újabb cikkében a magyar szabómester immár nyíltan azzal vádolta Kostyált, hogy megtéveszti a közönséget, és „társasági vétket követ el”, amikor német szabó létére magyar öltözékek készítésével foglalkozik. Egy másik válaszban egyenesen a „Társaság rendével és természetével megütköző dolog”-nak332 nevezte, 328 Röpív. FSZEKB 687/1/183? 329 Hazai és Külföldi Tudósítások, 1831. II. 11. számhoz fűzött lap; Tudományos Gyűjtemény, 1831. VII. szám; Klasszy az elsőség kérdésében egyébként saját céhén belül is vitába keveredett: 1833- ban panaszt tettek ellene, mivel Klasszy - állításuk szerint - könyvet íratott (nyilván Móth Endre könyvére gondoltak), amelyben az első magyar divatkép kiadását saját magának tulajdonította, magát az egész céh sérelmére „ kihiresittette ", BFL IV. 1202.h Relationes 4850 a. n. 330 Hasznos Mulatságok, 1831. II. 19. [ 145]— 149. p. 331 Hasznos Mulatságok, 1831. II. 19. 148—149. p. 332 Klasszy röpíve. FSZEK B 687/1/1831, 1832. 107
