Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
I. A válás mint "társadalmi tény"?
tóttá a válóokok rendszerét, a házasság tönkremenetelének külső ismérvei kaptak nagyobb hangsúlyt. A leggyakrabban foganatba vett válóok a hűtlen elhagyás lett, amelynek érvényesítéséhez mindössze egy helyhatósági bizonyítványra, valamint egy előzetesen lefolytatott perenkívüli eljárás - a közös háztartás helyreállítására tett utolsó, hivatalos kísérlet — sikertelenségének igazolására volt szükség. Az érzelmek ilyen esetekben természetesen szóba sem kerültek. Ha mégis megpróbálunk a válóperes iratokból merített benyomásaink alapján állást foglalni, akkor leginkább kételyeinket kell hangsúlyozni annak kapcsán, hogy Budapesten az érzelmi várakozások beteljesítetlensége önmagában kiemelt szerepet játszott volna a válások arányának korai növekedésében. Úgy véljük ugyanis, hogy a házasságok törékenységét ekkoriban nem annyira a férjek és feleségek pszichés instabilitása, sokkal inkább az állandó létbizonytalanság okozta, amely még középosztálybeliként kvalifikált párok esetében is megragadható (gondoljunk csak Kalmár Gézáné Hermann Mária sorsára). A processzusok során a legtöbbször a közös vagyon, a hozomány elherdálása vagy veszélyeztetése, a költekező vagy munkakerülő életmód, a biztos kereset, a háztartásra adott pénz hiánya, a nő- és gyerektartás megtagadása tematizálódik. Ehhez hozzátehetjük még, hogy a házastársi hűtlenség ugyancsak gyakori emlegetése mögött is sokszor inkább - ez persze általában a feleségek panaszaira érvényes - a rendszeres jövedelem, a háztartáspénz, a tartásdíj elapadását illető egzisztenciális félelem, mint a megbántott önérzet, a megcsalás okozta frusztráció állhatott. A vizsgált korszakban az érzelmi elvárások fokozódásának tendenciáját sem mernénk felvázolni, miután a századfordulótól, a szegényebb pereskedők számának és hányadának növekedésével a válópereskedés materiális oldala még nagyobb hangsúlyt kapott. Ugyanakkor ezzel nem azt akarjuk mondani, - amint ennek ellenkezőjére, úgy erre sincsenek bizonyítékaink - hogy az érzelmek ne játszottak volna szerepet, sőt, olykor döntő szerepet a viszályok keletkezésénél, csupán úgy érezzük, hogy aránytévesztés lenne e motívum korai középpontba állítása. Pereskedő deviánsok? A váláshoz vezető házas konfliktusok keletkezésének okait persze nem csak emocionális oldalról közelíthetjük meg. „Bizonyos mértékig, ahogy a társadalmi helyzet és a mögöttes tapasztalatok növelik vagy csökkentik a hajlandóságot a házassági kötelék felbontására, kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a válás már az első veszekedés, vagy még azelőtt »megkezdődik«, hogy a házaspár egyáltalán találkozott volna.” - állítja William J. Goode. A megnyilatkozás jellegzetes arra a 83
