Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

sajátos kutatási irányzatra nézve, amely a házastársak döntései, interakciói helyett a válással végződő házasság „külső” összefüggéseire, elsősorban hiányos gazdasági-társadalmi beágyazottságára helyezi a hangsúlyt. Eszerint egyes házasságok eleve elhibázottak, illetve nagyobb eséllyel romlanak meg, mint mások, és bizonyos jellemzők, „determinánsok” alapján meg is mondható, hogy melyek azok. Maga Goode a rizikófaktorok sorában a városi hátteret, a fiatalon kötött házasságot, a rövid udvarlási időszakot vagy jegyességet, a boldogtalan házasságban élő szülőket, a vallásgyakorlat hiányát, illetve a felekezeti vegyes házasságot, a rokoni vagy baráti kör házassággal kapcsolatos ellenérzérzéseit, a társadalmi háttér különbözőségét, a felek eltérő elképzeléseit emeli ki.119

A szóban forgó kutatási irányzat komoly múltra tekinthet vissza, hiszen a válások okait firtató, régebbi keletű morálstatisztika az említett kockázati tényezők többségét már Goode előtt feltárta és nyomon követte. A statisztikusok a házastársak „kiegyensúlyozatlan”, „ideges”, „szabados” viselkedését csupán tünetként értelmezték, amely mögött tényleges okként a hagyományos társadalmi kötelékek meglazulását, a szociális heterogámia növekedését, a tradicionális nemi szerepek gyengülését, tágabban a házasság, a család, és a társadalom válságát jelölték meg. A morálstatisztika területét a 20. század derekán a szociológia kebelezte be, miután a válások növekedésének felgyorsulása égető társadalmi problémává avatta a jelenséget.120 A válások növekedésének korai szakaszára irányuló családtörténeti kutatások az 1970-es években mindenesetre már a szociológiai modelleket alkalmazva, a modern szociológiai vizsgálatok eredményeit, részben pedig módszereit felhasználva fordulhattak a történeti források felé.121

119 GOODE, William J.: Family Disorganization. In: Merton, Robert K.-Nisbet, Robert A.: Contemporary Social Problems. An Introduction to the Sociology of Deviant Behavior and Social Disorganization. New York-Chicago-Burlingame, 1961.425., ill. 424-429. p.

120 Ezt a chicagói iskola szociológusainak a városi családi élet „zavaraival” foglalkozó munkái fémjelzik: THOMAS, William I.-ZNANIECKI, Florian: The Polish Peasant in Europe and America. Monograph of an Immigrant Group. Volume I-V. Boston, 1918-1920. Magyar fordításban, a nagyvárosi bevándorlók házassági konfliktusairól szóló rész: THOMAS, William I. -ZNANIECKI, Florian: A lengyel paraszt Amerikában és Európában. 5. kötet. Budapest, 2004. 180-219. p.; MOWRER, Ernest R.: Family Disorganization. An Introduction to a Sociological Analysis. Chicago, 1927.; BURGESS, Ernest W.-COTTRELL, Leonard S. Jr.: Predicting Success or Failure in Marriage. New York, 1939.

121 Az első fontos kísérletként Roderick Phillips roueni válásokat illető vizsgálata jelölhető meg: PHILLIPS, Roderick: Demographic aspects of divorce in Rouen, 1792-1816. Annales de démographie historique 1976/1. 429^441. p. Monográfija keretében: PHILLIPS, 1980. 61- 89. p.

84