Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

források birtokában, kétségtelenül könnyebb a vagyonos osztályok szerelmi életének nyomon követése. Az angol társadalomtörténész, Lawrence Stone ennek megfelelően meggyőzőbben érvel a romantikus szerelem ideáljának elterjedése, illetve a partnerházasság gyakoribbá válása mellett az arisztokrata és középosztálybeli párok körében.116 117

A két jelenséget mindazonáltal nehéz összekapcsolni egymással, hiszen a válások elterjedése nem követi a Shorter vagy Stone által felvázolt kronologikus ívet (a válási ráták a 19. század második feléig lényegében nem mérhetők). Vizsgálatunk szempontjából ezért tűnik hihetőbbnek Stephanie Coontz gondolatmenete, aki a döntő változásokat a 20. század elejére teszi, amikor a viktoriánus családmodellt a házasság szexualizált verziója - egy újabb szexuális forradalom, ezúttal azonban a középosztálybeli párok körében - váltja fel. „Az 1910-es és az 1920-as évek férfiai és asszonyai” — mondja Coontz - „életük értelmét egyre inkább a szerelemben és a házasságban remélték meglelni. Több házasság vált kielégítőbbé, bensőségesebbé, szenvedélyesebbé, mint azt a múltbéli házaspárok valaha is remélni merték volna. De a házassághoz fűzött nagyobb elvárások mélyebb csalódást szültek, ha a házasságnak mégsem sikerült azt a kielégülést nyújtania, mint amit a népszerű kulturális termékek és az elszaporodó házassági tanácsadók ígértek.”"7

Mennyire lehetett a házasélet minősége, pontosabban a felek elvárásainak, igényeinek, reményeinek ilyen értelemben vett meghiúsulása fontos tényező annak idején, egy-másfél évszázaddal korábban, a válások növekedésének kezdeti szakaszában? A múltbéli folyamatot, amelynek során az érzelmek - akár a házasságkötéseknél, akár a házassági konfliktusok kirobbanásánál - egyre nagyobb jelentőségre tettek szert, azért nehéz szociálisan, térben és időben lokalizálni, mert a rendelkezésre álló történeti evidenciák elszórtak, jórészt közvetettek, mindenesetre nem egykönnyen megfejthetők. A válások okait firtató szociológusok, pszichológusok, jogászok könnyebb helyzetben vannak, hiszen kérdéseiket közvetlenül az érintett feleknek tehetik fel. A történeti források viszont rendszerint hallgatnak az érzelmekről: az udvarlók, a jegyesek, a házasok, vagy szem- és fültanúik, akik a 20. századot megelőző korokban éltek, csak nagy ritkán rögzítették érzéseiket (számottevő hányaduk eleve írástudatlan volt). Ha olykor mégis feltárulkoznak, akkor a nyelvi közvetítettség, a különböző helyzetekben keletke116 STONE, Lawrence: The Family, Sex and Marriage in England 1500-1800. London, 1977. 180- 181., 272-274., 282-288., 325-328., 361-375. p.

117 COONTZ, 2007: 10-12. p.

81