Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
I. A válás mint "társadalmi tény"?
hány házaspárt tartott vissza attól, hogy krízishelyzetben bírósághoz forduljon, s hány hívő házastárs makacs ellenállásán futott zátonyra párja válási szándéka. Mégis a válások fővárosi terjedése a katolikus házasok körében, valamint a felekezeti viselkedés egyöntetűbbé válása arra enged következtetni, hogy a felekezeti hovatartozás Budapesten, a századelőn egyre kevésbé volt meghatározó. Ehhez kétségtelenül az is kellett, hogy a házassági jogrend ne nehezítse meg az eltérő vallású házasok dolgát. A házassági törvény, amely megfosztotta jogi jelentőségétől a felekezeti hovatartozást, a századforduló táján átrendezte, kiegyenlítettebbé tette a pereskedők vallási összetételét. Ezzel együtt sem akarjuk azonban azt mondani, hogy a vallásosság hanyatlása figyelhető meg. A polgári válás szélesebb körű nagyvárosi elfogadása és használata legfeljebb a hivatalos egyházi tanítás meggyőző erejének csökkenését bizonyítja, az egyének valláshoz való viszonyáról vajmi keveset árul el. Végezetül az is kérdés, hogy a fővárosi vizsgálat eredménye kiterjeszthető-e más régiókra, városokra, különösen azokra a kisebb városokra, amelyek méretüknél, városiasságuk eltérő minőségénél fogva eltérő „mikrokömyezetef ’ biztosítottak a házassági konfliktusok kihordása számára. Ezekre a kérdésekre is további kutatások adhatnak választ. Társadalmi rétegződés A vallás, illetőleg a vallási sokszínűség helyi változatai elsősorban a válások regionális megoszlásának állandóságát magyarázzák, de a válások elterjedését csak részben írhatjuk a felekezeti tényező számlájára. A katolikus vallású házasok megugró hányada világosan jelzi a házassági törvény hatását, ugyanakkor a válások növekedésének századeleji felgyorsulása mögött már biztosan nem ez a mozzanat állt (a katolikusok aránynövekedése is megtorpan). Továbbra is kérdés tehát, hogy mi táplálta a növekedést, ami Magyarországon és Budapesten egyaránt megragadható? A kérdésre először kézenfekvő módon a társadalmi rétegződés vizsgálatán keresztül keressük a választ, azt firtatva, vajon megfigyelhető-e valamilyen változás a válópert folytató házasok szociális összetételében. Habár Magyarország a vizsgált korszakban alapvetően agrárország volt és maradt, a 19. századi iparosodás és városiasodás letörölhetetlen nyomot hagyott a társadalom szerkezetén, márpedig a válások történetének kutatói szerint pontosan ezek a változások álltak a növekedés hátterében. Állandó kalauzunk a korabeli válási statisztikák rejtelmeiben, Szél Tivadar erőteljes középosztály-kritika kíséretében, meglehetős határozottsággal szögezi le a tételt, miszerint: „Az elválások gyakorisága a műveltséggel gyarapodó 66
