Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

erkölcsi emancipációját” hangsúlyozza az „egyházi nyomás” alól.89 Fel lehet itt vetni még egy „felekezetsemleges” nézőpontot is: miután a vallási hovatartozás a korabeli Magyarországon az etnikai-nyelvi és kulturális identitások újratermelése során fontos szerepet játszott, a felekezeti vegyes házasság gyakran a modem nemzet formálódását, illetőleg a nyelvi-kulturális asszimilációt erősítette.90 Ám eltekintve attól, hogy a vallásilag heterogám házasságok bomlékonyságát korántsem könnyű értelmezni (a konfesszionalitásnak a normaszegő kísérlet kudarcán keresztül megmutatkozó ereje? a vegyes házasokra nehezedő külső nyomás eredője? a „modernség” újabb bizonyítéka, további lépésként a normaszegés útján?), maga a bomlékonyság kétségen felül álló konstatálása is nehézségekbe ütközik.

A megesküdő és a válópert folytató fővárosi vegyes házasok csoportját nem lehet egymással adekvát módon összemérni. A válóperes mintában felülreprezentáltak az aktívabb protestánsok, ami nyilvánvalóan megemeli a vegyes házasságok arányát (a vegyes házasság a fővárosi protestáns kisebbség körében eleve gyakoribb volt). A válópert folytató homogám katolikus házaspárok nagyobb része 1896 előtt a szentszéken tűnne fel, amit viszont nem tudtunk vizsgálni. A vegyes házasságok kötésénél a polgári házasság bevezetéséig ráadásul egyházjogi akadályokkal is számolni kell. A legfontosabb a keresztények és nem-keresztények közötti házasságkötés tilalma, amely a korabeli viszonyok között a zsidó-keresztény frigyek tilalmát jelentette. Zsidó és keresztény fél legálisan csak 1895. október 1-től köthetett egymással (polgári) házasságot. A válóperes mintában ugyancsak felülreprezentált zsidó felek tehát visszaszorítják a beperesített vegyes házasságok hányadát. Emellett mind az áttérések, mind a vegyes házasságok kötése és felbontása tekintetében, elsősorban zsidó-keresztény viszonylatban, a politikai légkör, a jogi változások szerepe időről-időre megnőhetett: egyaránt befolyásolhatta az eíféle házasságok megkötését és felbontását is.91 Ilyen körülmények között nem tanácsos határozott állításokat megfogalmazni a felekezeti vegyes házasságok bomlékonyságával kapcsolatban.

Mindent összevetve, Budapesten nem találtunk bizonyítékokat a vallásosság nagyvárosi reneszánszára. Azt persze nem tudjuk, hogy a vallásos meggyőződés

89 KARÁDY Viktor: A felekezetek közötti házasságok általános szociológiája a régi rendszer idején. In: Zsidóság, polgárosodás, asszimiláció. Tanulmányok. Budapest, 1997. 245.

90 Budapest vonatkozásában: TÓTH Zoltán: Város és etnicitás. Mit olvaszt az „olvasztótégely”? Regio - Kisebbség, politika, társadalom 1995/1-2. 78-100. p.

91 Gyáni Gábor a válásokkal, illetőleg éppen a századfordulós zsidó válások okaival kapcsolatban veti fel az „asszimiláció iránti türelmetlen vágyat”: eszerint a válás a keresztény partnerrel kötendő új (vegyes) házasságot segíthette elő. GYÁNI, 1995. 24-25. p.

65