Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Az „elváltsággal” kapcsolatban még a jogintézményt jól ismerő protestáns egyházak anyakönyveiben is tetten érhető némi bizonytalanság. A legtöbb matrikulában az újraházasodókat „elváltként” tüntették fel, kezdetben azonban előfordul a „szabad” vagy „szabados” kifejezés is, ami az újraházasodásra való képességet hangsúlyozta. A Daróczy József kereskedővel 1850 tavaszán, a Deák téri magyar evangélikus gyülekezet tagjaként, elváltán megesküdő Műnk Katalint például „itt lakozó szabad asszonyként” írták be a matrikulába. Ennek német változata, a ledig und frei kifejezés használata a pesti német evangélikus hitközség anyakönyveiben az 1850-es évektől egészen az 1870-es évek elejéig nyomon követhető. A tautológia valami olyasmit jelenthetett, hogy az illető múltjával kapcsolatban ugyan kételyek merültek fel, de az eskető lelkész legjobb tudomása szerint nem állt fenn házassági akadály. Az esetek többségében a kifejezés egyszerűen az elvált családi állapotot jelölte, ugyanakkor a szabados vagy ledig und frei kategóriában az „elváltság” időnként a „kikeresztelkedett” állapottal mosódott össze. Az említett Műnk Katalinról például tudjuk, hogy egy Broer Adolf nevű bajai orvostól vált el, s nem sokkal az új esküvő előtt hagyta el ősei zsidó vallását. Két évtizeddel később Pollák Emilia szintén „férjétől elvált szabadosként” nyert felvételt a magyar gyülekezetbe. Kikeresztelkedése után a később madarasi előnévvel nemesített államtitkár, országgyűlési képviselő, Beck Hugó ügyvéd felesége lett. Az anyakönyvező lelkész azonban nemcsak a protestáns vagy kikeresztelkedett elváltakat vonta e kategória alá. Ledig und frei lett a pesti polgármester, Kamermayer Károly sógora, remetei Sebastiani Géza városi levéltárnok és menyasszonya, Klein Klementina is. A nő 1869 táján Ritter Imre pesti kereskedőtől vált el; a férfi azonban nem bontathatta fel házasságát, hiszen katolikus vallású volt.665

A Magyarországon tartott első rendszeres népszámlálások mindenesetre hasonlóképpen, vagyis - mai fogalmaink szerint - pontatlanul értelmezték az elvált családi állapotot. Korábban, az önkényes válások kapcsán már kiemeltük azt a

665 A Daróczy-Munk házasság 1850. április 7-én: MNL OL Budapest Deák téri magyar evang. ház. akv. 8/1850. Két példa a ledig undfrei családi állapot elváltakra vonatkoztatására: MNL OL Budapest Deák téri német evang. ház. akv. 16/1864. (Wilhelmine Parecco), 49/1871. (Ferdinand Aloysius Brodbeck). A megfelelő válóperek: BFL IV.1122.a. 2454/1862., ill. BFL IV.1343X 1869. V. 26. Műnk Katalin kikeresztelkedése 1850. március 3-án: MNL OL Budapest Deák téri magyar evang. kér. akv. 11/1850. Pollák Emilia kikeresztelkedése 1873. április 29-én: uo. 67/1873. Újraházasodása: uo. ház. akv. 14/1873. Bontópere: BFL VII.2.C. 1872. V. 20. Sebastiani Géza házassága 1870. október 31-én: MNL OL Budapest Deák téri német evang. ház. akv. 89/1870. Betérése két nappal előbb: PEEDEn bet. akv. Klein Klementina válópere: EOL Pesti (Deák téri) Egyházközség anyakönyvi iratai 1869, Ritter.

415