Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

cára elhagyta húsz évvel idősebb házastársát, s a nála hét évvel fiatalabb férfihoz költözött. Gál erre kezdeményezte a márciusi botrány szemtanúinak kihallgatását. A Váci utca 16. szám alatti ház házmestere, Balázs Mihály és neje, Bodoroczky Judit nemcsak a tettenérés körülményeiről számoltak be, de jegyzőkönyvbe adták a vehemens feleség szemrehányását is: „te vén kutya, inkább kálvinista leszek, semhogy veled éljek”.575 A nő állta szavát, s néhány hét múlva, 1852 augusztusában katolikus hitét elhagyva a pesti református gyülekezet tagjai közé lépett. Gál József a válóper folyamán külön szükségét érezte, hogy tisztázza magát, nehogy „Máyerffy Mária áttérésének, s ezen per egyetértőleges keletkeztének csak némi ámyéklata is reám háruljon”. A hitelesség kedvéért beadványához csatolta a nő áttérését megelőzően írott levelét, amelyben férjének a házasság felbontásának előnyeit ecsetelte: „Váljunk el szépen, jogszerűen, és szolidan. A válóper eredménye méltó állást biztosít majd, amely lehetővé teszi, külön-külön, becsületünket megőrizve, hogy mindegyikünk a neki tetsző útra lépjen.”

Az említett tanúvallomások, s a férj mentegetőzése alátámasztják azon benyomásunkat, miszerint 1852 tavaszán a jogi kiskapu már viszonylag széles körben ismertté vált. Máyerffy Mária számára nem egy dörzsölt pesti prókátor ötlötte ki a vallásváltást illető megoldást, hanem ő maga már akkor tudott erről, amikor a válás még nem került szóba: a nőnek az in flagranti alkalmával Gál József fejéhez vágott szavai egyértelműek e tekintetben. Ha máshonnan nem, férjétől, aki a pesti főtörvényszék bírája volt, értesülhetett a fejleményekről, minthogy a Feleky-féle válóper már folyt, s az év elején egy másik pesti kitért katolikus férfi, Farkas Ferenc pénzügyigazgatósági fogalmazó is válókeresetet adott be felesége, Pozsonyi Irén ellen. Aligha véletlen, hogy a négy általunk ismert, legkorábban indult válóperben érintett férfi közül három jogvégzett ember, ügyvéd (Helle), bíró (Gál), vagy állami tisztviselő (Farkas) volt. A kivétel, a színész Feleky Miklós Erdélyből származott (az Udvarhely széki Nagygalambfalván, református családban született), így ismerhette a vegyes házassági válóperek tárgyalására vonatkozó, több évtizede forszírozott erdélyi protestáns egyházi követeléseket, s az áttérések joghatályát illető újabb gyakorlatot is. És ha már itt tartunk, Máyerffy Mária párja, a református lelkészcsaládból származó Urházy György ugyancsak Erdélyben, a zilahi és a kolozsvári református kollégiumokban folytatta jogi tanulmányait, majd tett ügyvédi vizsgát, vagyis jogászként és az erdélyi jogfelfogás ismerőjeként is inspirálhatta kedvesét.

575 BFL IV.1342.g. 1854. VII. 3. Balázsné változata szerint: „te vén gazember, te nékem nem kellesz, utállak, inkább kálvinistává leszek, semhogy veled éljek.” A házmester és felesége katolikusok, a szerető és a férj pedig reformátusok voltak.

358