Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

A törvényszék eleinte Gál Józsefné vallásváltásában sem látott kivetnivalót, s 1853 őszén, hasonló indoklással, mint a Helley Helle-féle válóperben, bontó ítéletet hozott, amit a fő törvényszék december elején jóváhagyott. A konzervatív házassági rezsim kijátszása azonban ezúttal nem maradt észrevétlen. Az osztrák legfelsőbb törvényszék a következő év áprilisában Bécsbe kérette a pert, majd néhány héttel később a polgári bíróság illetéktelensége miatt félbeszakította az eljárást, s az illetékes egyházi hatósághoz, vagyis a szentszékhez utasította a processzust.576 Az Oberste Gerichtshof döntése katasztrófával ért fel az érintettek számára. Mayerífy Mária, s a még pereskedő „katolikus” férjek és feleségek újraházasodási reményei füstbe mentek, sőt, azok is súlyos helyzetbe kerültek, akik már átestek a válóperen. Helley Helle új házasságának ügye az esztergomi szentszék elé kerülvén, az egyházi fórum 1859 őszén a bontó ítéletet megelőző eljegyzésre hivatkozva megállapította illetékességét, illetőleg megsemmisítette a Kőszeghy Máriával kötött új házasságot, és törvénytelennek nyilvánította közös gyermeküket; ráadásul a nő lelkére kötötte, hogy „elsőrendű alperessel már menthetetlenül vétkes szövetségét megszüntetni és botrányos együttlakását félbeszakítani szent kötelességének ismerje”.577 Valószínűleg a döntvény következménye volt az is, hogy mind Feleky Miklós, mind Szákfy Amália csak évekkel a válás kimondása után tudott vagy mert újraházasodni.578 A válópereskedők körében kitört pánikra jellemző, hogy a legfelsőbb bírósági döntés nyomán még az echte protestáns házasfelek is megrémültek. Egressy Gábomé Szentpétery Zsuzsanna, akinek Etelka leánya Fejér vármegye Törvényszékén folytatott válópert, 1854 nyarán a következőket írta férjének: „Etelnek nagy vigasztalást írok, mert az ő perének nem kel fel menni Bécsbe csak azoknak kik azért lettek Reformátossá

576 Az osztrák polgári törvénykönyv magyarországi bevezetését előkészítő 1852. november 29-i nyílt parancs XII. cikkelyének 1. pontja ugyan kimondta, hogy a már folyamatban lévő válóperekben a régi törvények irányadók, de ez az Oberste Gerichtshof értelmezésében nem vonatkozott a katolikus pereskedőkre, akiknek illetékes bírósága eszerint a katolikus szentszék volt. RGBl 5. Dezember 1852, 1033. p. - A Gál c. Mayerífy válóper: BFL IV.1342.g. 1854. VII. 3. Urházy nekrológja: Vasárnapi Újság 1873. május 11-i (19.) szám 221-222. p. - A szerelmespár csak később, 1872. október 15-én köthetett házasságot (valószínűleg azután, hogy a férj elhunyt): MNL OL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 113/1872. Addig vadházasságban éltek egymással, amire a fél évvel korábban kettejük között kötött ajándékozási szerződés egyértelműen céloz: BFL VII.2.C. 1874.1. 1192.

577 Az ügyben csak az ítéletet ismerjük: MNL TML XIII. 14. II. 46.

578 Feleky újraházasodása 1858. december 27-én Gaidler Munkácsy Eufrozina (Flóra) színésznővel: MNL OL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 38/1858. Szákfy Amália az 1860-as évek elején, ismeretlen időpontban ment hozzá Foltényi Vilmos színészhez.

359