Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

igazgatójával, Bohus Rezsővel folytatott viszonyt, akit a keresztelési anyakönyvbe ennek megfelelően a gyermekek természetes apjaként jegyeztek fel. A matrikulát azonban a minisztérium rendeletére kijavították, s az exférjet, Beleznayt vezették be apaként. Bohus csak ezután, illetve az újraházasodást követően fogadhatta örökbe leányait. A bíróságok ennek ellenére megítélték a Bohus-leányok részére Beleznay Anna örökségét: „Mivel pedig jogszabály az, hogy az érvényes házasság alatt, annak megkötésétől 6 hónapon túl, vagy annak megszűntétől 10 hónapon belül született gyermek mindaddig, míg annak ellenkezője be nem bizonyíttatik, törvényes születésűnek vélelmezendő”. A felsőbíróságok gróf Beleznay Pál szemére vetették, hogy nem indított törvénytelenítési eljárást: „alperesnek állott kötelességében” - tett pontot a jogvita végére 1902 végén a Kúria - „a nevezett két gyermeknek az általa állított törvénytelen születését külön perúton bíróilag megállapíttatni, amin semmit se változtat az a körülmény, hogy a két gyermek eredetileg törvénytelen születésűeknek, majd pedig a Beleznay Hermin és Bohus Rezső közötti házasság által utólagosan törvényesíttetteknek lettek az anyakönyvbe kitüntetve”. A gróf persze nem a jogi eszköz használtáról feledkezett meg, hiszen válással végződő harmadik házassága után ezt, szintén vitatott származású Ferenc fia esetében nem mulasztotta el megtenni, hanem vélhetőleg meg sem fordult a fejében, hogy az anyakönyvbe törvénytelenként bejegyzett, majd a természetes apa által utólag örökbefogadott leányok jogállására sem az előbbi, sem az utóbbi aktus nem lehet kihatással.497

Mindent összevetve, miközben a felbomló legitim és a formálódó illegitim családokra nehezedő közvetlen hatalmi nyomás, hogy viszonyaikat az egyházi normáknak, illetőleg az állami törvényeknek megfelelően rendezzék, a 19. század folyamán jelentősen enyhült, a kiépülő állami jogrend és jogszolgáltatási szervezet eközben, a század derekától kezdve, a polgári család konstrukcióján és a jogi

497 A Beleznay család érintett tagjainak genealógiája: MERÉNYI-METZGER Gábor: A gróf Beleznay család tagjai. Fons 2013/2. 252-255. p. A Fővárosi Lapok 1881-ben külön beszámol a furcsa meghívóról, amit gróf Beleznay Pál, „ivadéka a század elején még dúsgazdag grófi családnak”, királyi zálogházi írnokként kapott a főrendiházba: Fővárosi Lapok 1881. október 13-i (233.) szám 1380. p. Az 1894. szeptember 30-án elhunyt gróf Beleznay Anna után maradt örökségért indított per: BFL VII.2.C. 1895.1. 975. Az 1874. november 11-én született Ilonát, s az 1875. december 30-i Herminát a pilisi evangélikus matrikula szerint egyaránt 1876. január 8-án keresztelték: MNL OL Pilis evang. kér. akv. 4-5/1876. A bejegyzés hitelessége azonban kétségbe vonható, hiszen a törvénytelenítési per ítéleteiben világosan az áll, hogy eredetileg Bohus Rezsőt írták be apaként, azután javították ki az anyakönyvet, itt azonban gróf Beleznay Pál neve szerepel, s csak az adopció utólagos ténye lett rögzítve. Az 1878. október 2-án elhunyt Majthényi Hermin hagyatéki ügye: BFL IV. 1411 .b. 1878, Majthényi. A gróf Beleznay Pálné Berzsenyi Szeréna és fia, Ferenc ellen indított törvénytelenítési per: BFL VII.2.C. 1894.1. 984.

311