Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
methy Lajos felső-vizivárosi káplán illegitimként jegyezte be, a matrikulában az anya megnevezése („Kőberling Katalin férjezett Forberger Gyula Béláné”) nem hagyott kétséget házas családi állapota felől. A nő ugyan váltig állította, hogy fia nem Forberger Gyulától, hanem Fiedler Lajostól született, a beismerő vallomást a királyi törvényszék nem fogadhatta el, mert férjétől bíróilag elválasztva nem volt, s „oly ténykörülményeket, mellyekkel a férjével való találkozás lehetetlensége igazoltatnék, avagy mellyekből az öszvejövetel és testi érintkezés lehetlen volta okszerűleg következtethető volna [...] fel nem hozott”. Forberger Gyula érdektelensége — a perben ténylegesen nem vett részt, csak ügygondnok képviselte - nem lehetett véletlen, mivel időközben maga is új családot alapított: a különválás után Koczkás Rózával lépett közös háztartásra, akivel együtt házasnak adta ki magát s több gyermeket nemzett. Ilyen körülmények között házasságát bizonyára felbomlottnak tekintette, s fikarcnyit sem törődött felesége vagy annak törvénytelen gyereke sorsával és státusával. Forberger Gyula és jog szerinti felesége, Kőberling Katalin később sem rendezte viszonyát, de iure soha nem váltak el egymástól, s csak a férfi halála bontotta fel a házasság kötelékét: a nő 1918-ban özvegyként lépett új házasságra az elvált Maksai János minisztériumi ajtónállóval.496 A törvénytelenítési per elmaradása középosztálybeli családok esetében sokkalta súlyosabb következményekkel járhatott, hiszen kihatott a vagyon átörökítésére. Egy régi magyar arisztokrata család elszegényedett sarját, gróf Beleznay Pál állami zálogházi tisztviselőt, miután Majthényi Herminától született Anna leánya 1894 őszén távozott az élők sorában, volt felesége kiskorú leányai, Bohus Ilona és Hermina a (fél)testvérük után járó örökségért perelték. A gróf és Majthényi Hermina házasságát a Kúria még 1875 őszén felbontotta, s a szóban forgó két leány nem sokkal a jogerős ítélet meghozatala előtt és után jött világra. Az anya ekkor már évek óta különválva élt Beleznaytól, s a vízivárosi polgári leányiskola 496 A Keberling c. Forberger törvénytelenítési per: BFL V1I.2.C. 1885. I. 427. Az érintett gyermek, Lajos születése 1880. december 8-án: MNL OL Budapest Felső-Víziváros róm. kát. kér. akv. 438/1880. Forberger Gyula törvénytelen gyermekei közül elsőként az 1881. október 14-i Ferenc ismert: MNL OL Budapest Krisztinaváros róm. kát. kér. akv. 195/1881. Noha a keresztelő pap megjegyezte, hogy ,,ház[asság]lev[él] nem volt”, a gyereket csak 1918-ban törvénytelenítették. Az 1887. december 9-i Gyula illegitimként lett bejegyezve, igaz, az apa nevének feltüntetése mellett: MNL OL Kispest róm. kát. kér. akv. 148/1887. Az 1893. október 18-án született Annát először törvényesként, majd törvénytelenként rögzítették, az apa nevét zárójelbe téve: MNL OL Kispest róm. kát. kér. akv. 195/1893. Kőberling Katalin 1894-ben, majd 1921-ben is Forberger Gyuláné néven kötött adásvételi ügyleteket: BFL VII. 151. 662/1894.; BFL VII.162.a. Stern József közjegyző okiratai 220/1921. Ezért is érdekes az 1918. április 13-án kötött házasság ténye: BFL XXXIII. l.a. Budapest II. kerület ház. akv. 271/1918. 310
