Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

férfinak elég pénze volt két háztartást fenntartani, s így zavartalanul folytatta kettős életét. Folytathatta volna még tovább is, ha véletlenül nem kerül Popovics Mária kezébe Braitzner Emma férjének szánt kondoleáló levele, amelyet anyja halála alkalmából írt kedvesének: „Nagyon szívesen oldalad mellett álltam volna az élet eme nehéz pillanataiban, hogy bánatomat és könnyeimet a tiédéivel egyesítsem; és mily sajnos, hogy ily távol vagyok kénytelen időzni. Óvd magad, kedves Richárd, ne engedd magad át egészen a fájdalmaknak, gondolj rám és gyermekeidre.” A Veszprém megyei Gergelyi községbe küldött levelet azonban (a Vörös-familia tudott a férfi pesti családjáról) a címzett budai lakására irányították, ahol azonban 1887 végén a feleség bontotta fel azt. A megrökönyödött Popovics Mária nyomozni kezdett az ismeretlen nő után, s rá is talált közös háztartásukra: „férjem, midőn úgy este 10 óra felé hazavetődött,” - beszéli el a különös téli este történetét az unitárius bírósághoz intézett beadványában - „panaszkodott, hogy mennyire zaklatják betegei, nyugalma nincs, holott én saját szememmel láttam őt hazajövetele előtt 2 órával az ablakon keresztül Braitzner Emma Dohány utcai lakásán fényes étvággyal elkölteni vacsoráját, úgy viselte magát a vacsoránál, mint valóságos házigazda, mint a férj szokott nejével szemben, és midőn ő nevetve, örvendezve ült ágyasa és törvénytelen magzatai körében, nem is sejtette, hogy felesége az egész jelenetnek szemtanúja.”477

477 Vörös Richárd és Popovics Mária házassága 1874. november 15-én: MNL OL Budapest Vár evang. ház. akv. 30/1874. Lendl a magyar Göczel István hadnaggyal szólalkozott össze. Az afférról egy tudósítás a sok közül: Neue Freie Presse 1881. szeptember 10-i (6119.) szám 3. p. A válóper megindításáról ad hírt: Die Presse 1881. október 8-i (277.) szám 11. p. Eszerint a házastársak viszonya már régebben megromlott, azonban a kipattant ügy ezt még inkább megterhelte. Lendl további pályafutásáról nekrológja: Teplitz-Schönauer Anzeiger 1912. február 26-i (33.) szám 5. p. A Breitzner c. Lendl válóper: BFL V1I.2.C. 1881. V. 2. A házaspár egyébként azért válhatott el Budapesten, mert a közös hadsereg tisztjeit magyar állampolgároknak tekintették. Az 1882. március 7-én született Elemér keresztelője: MNL OL Budapest Deák téri német evang. kér. akv. 62/1882. Az anya, Breitzner Emma később is előfordul első férje nevén, özvegy Redl Rezsőnéként, valószínűleg ennek nyomán írták be a keresztelési anyakönyvbe az özvegy családi állapotot. Vö. MNL OLP. 2257-658. Veöreös-Kovács család iratai. Az 1883. június 24-i Tibor: MNL OL Budapesti Deák téri magyar evang. kér. akv. 140/1883. Az 1884. november 5-i Elemér: uo. 207/1884. Az 1888. január 22-i Gabriella: uo. 32/1888. Edit 1892. március 13-i születéséről a családi iratokból tudunk. Vörös Richárd anyja, Tüske (Dom) Zsuzsanna halála 1887. november 19-én: MNL OL Gergelyi evang. hal. akv. 54/1887. Temetését eszerint másnap tartották. Az unitárius válóper: EUEGyLt FT jkv. 125/1888., 6/1889., 11/1889., 80/1890.; válóperes iratok 125/1888., 80/1890. A Vörös és Popovics Mária között 1889. április 17-én kötött válási szerződés értelmében a felperes 2200 forintot fizetett nejének azzal a feltétellel, ha a válóper lebonyolítását nem akadályozza. A Zimány Alajos közjegyző előtt kötött egyezség a családi iratokban maradt fenn: MNL OL P. 2257-658. Veöreös-Kovács család iratai.

296