Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
Az ezután következő házi botrány nyomán Vörös Richárd végleg elhagyta neje házát. Bizonyára megoldhatta volna úgy is a konfliktust, hogy szakít Braitzner Emmával, s kiengeszteli feleségét, de akkor család nélkül marad: Popovics Mária ugyanis meddő volt. Miután nem folytathatta tovább megszokott kettős életét, gyorsan döntött. Az elhagyás után másfél héttel evangélikusról unitárius vallásra tért át, majd Kolozsváron indított válópert katolikus neje ellen. Erdélyben gyorsan el lehetett válni, de a processzus ezúttal hosszú ideig tartott: az unitárius főpapi törvényszék először elutasította a keresetet, s a felperes csak másodjára, 1890 nyarán, komoly anyagi áldozatok árán tudta keresztülvinni ügyét. Az újraházasodás és az örökbefogadás ügye - nem tudni, miért - további másfél évet vett igénybe. Habár a házasság hirdetése alóli diszpenzációt már 1890 októberében elnyerték, az esküvőt csak másfél évvel később tartották meg. Braitzner Emma a házasságot utolsó közös gyermekük, Edit születése után egy héttel, már halálos betegen kötötte, s alig két héttel rá, 36 évesen meg is halt. Az evangélikus keresztelési anyakönyvekbe nagyjából ezzel egyidejűleg jegyezték be a gyerekek örökbefogadásának tényét, s nevük „Vörösre” változtatását.478 A válás, majd az újraházasodás révén mindenesetre sikerült legalizálni a vadházasságot, illetve az abból született gyermekeket. Törvénytelen gyermekek Vörös Richárd a Popovics Máriával fennálló házasság időtartama alatt jog szerint nem nemzhetett más nővel legitim, saját nevét viselő utódokat. A nem-házas férfiak minden további nélkül vállalhatták nem-házas nőktől született törvénytelen gyermekeik apaságát, amely tényt akár az anyakönyvbe is bejegyezhették. Hasonló nyilatkozatot korábban, az 1880-as éveket megelőzően, olykor nős férfiak (vagy férjezett nők élettársai) is tettek, ez azonban már törvénytelennek számított. Vörös Richárd ennek megfelelően óvatosan járt el: csak az első gyermek, Elemér keresztelőjén jelent meg, akkor is csupán a távolmaradt kremsi keresztszülők helyettesítőjeként. A „rejtőzködést” - amellett, hogy az orvos 1888-ig különben 478 A diszpenzáció és az örökbefogadás ügye: EOL Pesti (Deák téri) Egyházközség anyakönyvi iratai 1890, Vörös. A házasságkötés 1892. március 19-én: MNL OL Deák téri magyar evang. ház. akv. 48/1892. Breitzner Emma 1892. április 1-én bekövetkezett halálának oka mellhártyagyulladás és gümőkor volt: uo. hal. akv. 122/1892. Vörös Richárd később Mezey Erzsébetet vette feleségül. Az esküvőt 1892. december 12-én tartották: MNL OL Csákvár ház. akv. 1/1892. Néhai dr. Vörös Richárd özvegye, Popovics Mária halála 1919. július 2-án: BFL XXXIII. 1.a. Budapest I. kerület hal. akv. 468/1919. 297
