Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
katolikus vallása ugyancsak visszatarthatta ettől a lépéstől, de Pajor Anna és Kada Mihály példáján keresztül már láthattuk, hogy a házasságonkívüli viszonyból származó utódok törvényes státusának biztosítása mennyire fontos érv lehetett a bontóper megindítása, s az azzal járó, katolikus házasok esetében hatványozott kellemetlenségek felvállalása mellett. A szintén katolikus Csikászéknál, ha korábban nem is szánták rá magukat válóper indítására, a házassági törvény bevezetése mellett az újabb utódok születése adhatta meg a döntő lökést az újraházasodás és a törvényesítés útjában álló házassági kötelék akadályának elhárításához. A gyermektelen Kovics Károly Budán nem tett lépéseket a válás érdekében, inkább élete végéig vadházasságban élt. Egy másik budai polgár, a győri kisnemesi-kereskedő családból származó honorácior, dr. Vörös Richárd kórházi orvos sokáig szintén ódzkodott ettől a megoldástól (jóllehet maga evangélikus vallású volt), s csak törvénytelen szerelmének lelepleződése után adta fel kettős életét - abban viszont, hogy mégis válókereset beadására szánta el magát, minden bizonnyal fontos szerepet játszottak illegitim gyermekei. Vörös Richárd az 1880-as években kettős életre adta fejét. A frissen végzett orvos 1874-ben kötött házasságot a vízivárosi kispolgári családból származó Popovics Máriával; évekkel később, 1880 körül egyúttal viszonyt kezdett Wilhelm Lendl von Murgthal lovag császári-királyi mérnökkari százados feleségével, Braitzner (Breitzner) Emmával is. A bécsi születésű asszony előző házasságából származó fiával, és közös leányukkal érkezett katona férje budapesti állomáshelyére, ám a házasság nem tartott sokáig: férje egy nyilvános botrányt követően lemondott rangjáról, és Ausztriába tért vissza. A fővárosban maradó nő 1881, illetve 1883 elején válókeresetet nyújtott be a Budapesti Királyi Törvényszéken. A processzus szünetelésének, illetve elhúzódásának miértjét a fejlemények ismeretében nem nehéz megfejteni: a felperesnő teherbe esett, s 1882 kora tavaszán egy Elemér nevű törvénytelen fiúnak adott életet. A keresztelőt a legnagyobb csendben tartották meg, az anya férjezett családi állapotát elhallgatták (az anyakönyvben özvegyként szerepel), a megnevezett kremsi keresztszülőket pedig „Dr. Veöreös gyakorló orvos” helyettesítette. Breitzner Emma rövidesen megint másállapotba került: 1883 nyarán született meg Tibor fia. A válást csak ezután, 1884 tavaszán mondták ki. Tibort még három illegitim gyerek követte. A válás évében Elemér (a hasonnevű első fiú bizonyára elhalálozott), 1888 elején Gabriella, végül 1892 tavaszán Edit jött a világra. A természetes apa, az anyakönyvekbe később örökbefogadóként bejegyzett Vörös Richárd megőrizte inkognitóját, s csak az 1888-ban, Kolozsváron indított unitárius válóper irataiból derül ki, hogy az orvos éveken át naponta ingázott két családja, a Duna jobb és bal partja között, és - ahogyan törvényes hitvese vádolta - mindennel ellátta „ágyasát” és annak gyermekeit. A 295
