Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

járj végire mindennek, és valami hosszas és költséges pert ne kezdjél, mert annak költségeit hordozni legjobb akaratom mellett se lennék képes, s az ily per úgyis csak az ügyvédek tehene.” A dolog amiatt is tanulságos, mert a válópernek ebben az esetben nem lett volna felekezeti akadálya, hiszen Pettkó evangélikus, Szilágyi Katinka református vallású volt, s a kötelék felbontása valóban szóba is került. Szilágyi Ferenc azonban értesülve arról, hogy mire készülnek gyermekei Lúgoson, a karácsony előtti napokban kétszer is ráírt fiára: „ha tetszik neked válópert kezdeni, vagy húgodnak, ám kezdjetek, de én abba sem belé nem egyezem, sem átalában egy fél kr[ajcár]t is azon válóperre, vagy bármi ily dologra tőlem ne várjatok.” Ezt két nap múlva még egyszer, utoljára nyomatékosította: „Én ismétlem: válópert nem kezdek, mert nincs kitől válnom - de arra pénzem sincs, ha Katinka válni akar, hát folytassa ő úgy, amint tetszik, de éntőlem arra egy fél kr[ajcár]t sem kap.”414 Minden bizonnyal a kiadások felett dohogó apa merev elzárkózása is szerepet játszott abban, hogy Szilágyi Katinka végül beletörődött helyzetébe, s végül nem fordult bírósághoz.

A kortársak közül sokan gondolkozhattak Szilágyi Ferenchez hasonlóan, és még többeknél, akik sem vagyonnal, sem elegendő jövedelemmel nem rendelkeztek, egyáltalán fel sem merülhetett, hogy belevágjanak a költséges eljárásba. Azokat persze, akik fontolgatták a válást, de végül anyagi nehézségeik miatt letettek róla, ritkán láthatjuk, mindenesetre nem tudjuk felmérni, hogy kik és hányán voltak. A válóperekben már azok a házasok tűnnek fel, akiknek a jogi procedúra ilyen szempontból nem okozott fejfájást, vagy igen, de a cél érdekében mégis hajlandók és képesek voltak erőn felül áldozatot hozni. Őket korábban, más vonatkozásokban már számba vettük, most azonban azt is megnézhetjük, hogy a válópereskedők számának növekedése milyen összefüggést mutat a perköltségek, valamint a válóperes időtartamok változásával.

A perköltségek rendszerint a procedúra hosszával együtt nőttek vagy csökkentek, de azzal nem mindig, illetve nem feltétlenül egyenes arányban. Ha megnézzük a Budapesti Királyi Törvényszék által 1872-1910 között, évtizedről évtizedre, alkalmanként megítélt perköltségek változását, megállapítható, hogy a korai időszakban a válópereskedés nem volt sokkal drágább. Ugyancsak különösnek tűnhet, hogy a házassági törvény bevezetésével, s a pereskedés időtartamának növekedésével megemelkedő perköltségek a századelőn, a válópereskedés felgyor414 Szilágyi Sándor leveleskönyve 112. (1863. december 3.), 109. (december 5.), 107. (december 21.), 108. (december 23.). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi Könyvtár, Kézirat- és Ritkaságtár G.316. A forrásra Adorjáni Anna hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton is köszönetét mondok.

246