Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

I. A válás mint „társadalmi tény”?

A „társadalmi tény” fogalmát a szociológia alapító atyja, Émile Durkheim az emberi cselekvések olyan formáira alkalmazta, amelyeket öntudatlanul követett normák vagy nyilvánvaló külső kényszerek irányítanak, s összeadódva, az egyéni választásoktól függetlenül, az adott társadalomra jellemző mintázatokat hoznak létre. Ezek a tények természetükből adódóan jól elkülöníthetők, megfigyelhetők, statisztikailag megragadhatók, s más jelenségekkel való összefüggésükben elemezhetők.17 A válások „társadalmi tényként” való megközelítése mindenesetre az egyik legrégibb és legáltalánosabb módszer, amelyet a statisztikusok, a demográfusok, a szociológusok, és nyomukban a történészek egyaránt alkalmaztak és alkalmaznak a házasságok instabilitásának mérésére.18 Az alapvető kérdés, amelyre a választ keresték és keresik, a következőképpen formulázható: hogyan alakultak, milyen ütemben terjedtek el a válások egy adott országban, régióban, városban, milyen tényezők befolyásolták azt, illetőleg milyen jellemzői ragadhatok meg a folyamatnak?

Az efféle vizsgálatok alapvetően azokra a népmozgalmi statisztikákra és népszámlálásokra támaszkodnak, amelyeket annak idején az állami statisztikai hivatalok vétettek fel, gyűjtöttek be, illetve bocsájtottak közre. A rendszeresen ismétlődő művelet akkoriban természetesen nem valamiféle korai történeti érdeklődés szolgálatában állt, hanem a jelenre orientált, reflexív tevékenység volt: a cél matematikai módszerrel megragadott objektív tudás létrehozása volt, amely egyaránt biztosíthatott tudományos segédletet az állami törvényhozáshoz és a kormányzati döntéshozatalhoz, valamint állandó hivatkozási alapot a válásról fo17 DURKHEIM, Émile: The Rules of Sociological Method. New York-London-Toronto-Sydney, 1982. 50-59. p.

18 A számítástechnika forradalma nyomán, az 1980-as évektől kezdve számos efféle történeti vizsgálat született. Úttörő jelleggel: PHILLIPS, 1980. 44-104. p. Különösen termékeny a németalföldi történeti demográfiai iskola: POPPEL, Frans W. A. van: Trouwen in Nederland. Een historisch-demografische Studie van de 19e en vroeg-20e eeuw. Wageningen, 1992. 409-558. p.; POPPEL, Frans van: Family Breakdown in Nineteenth-Century Netherlands: Divorcing Couples in the Hague. History of the Family 1997/1.49-72. p.; MATTHUS, Koen- BAERTS, Anneleen-VAN DE PUTTE, Bart: Determinants of Divorce in Nineteenth-Century Flanders. Journal of Family History 2008/3. 239-261. p.; KALMIJN, Matthijs-VANASSCHE, Sofie-MATTHIJS Koenraad: Divorce and Social Class During the Early Stages of the Divorce Revolution: Evidence from Flanders and the Netherlands. Journal of Family History 2011/2. 159-172. p. Hasonló svéd vizsgálat: SANDSTRÖM, Glenn: Socio-Economic Determinants of Divorce in Early-Twentieth-Century Sweden. The History of the Family 2011/3. 292-307. p.

23