Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
volabbi településre költöző félnek a költséges utazás és azzal járó időveszteség is - ez a földrajzi mobilitás növekedésével egyre többször fordult elő - nehézséget okozhatott, amit általában írásos nyilatkozat beküldésével hidaltak át. A zsidó házasok rabbinátusi békéltetése gyaníthatóan még nagyobb nyomás alá helyezte az érintetteket. Amíg a protestáns lelkipásztorok motiváltsága sok esetben megkérdőjelezhető (főként, ha a nyáj új, kitért katolikus tagjainak békéltetéséről volt szó), addig a rabbik mindent elkövettek, hogy a királyi törvényszékek zsidó hitelveket figyelmen kívül hagyó beavatkozását megelőzzék, avagy az ezt illető kockázatokat mérsékeljék. A rabbinátusi békéltetés ezért egyfajta előrehozott „egyházi válóperként” is felfogható. Az 1880-as években a pesti izraelita hitközség rabbinátusa, hogy a válásba való közös beleegyezést kicsikarhassa, nem volt hajlandó a békéltetés igazolására akkor, ha a felek nem személyesen jelentek meg, s adták elő panaszaikat.381 Stem Jozefa Pollák Dávid kereskedősegéd elleni ügyében arról is tudunk, hogy a rabbinátusi békéltetés a megegyezés útjában álló vagyoni kérdések feletti egyezkedésre is kiterjedt.382 A házastársak jobb belátásra térítése, valamiféle modus vivendi tető alá hozása egyébiránt ugyanolyan nehézségekkel járhatott, mint a keresztény házasok békéltetéseinél. Az egyik ritka esetben, amikor értesülünk a békéltetés lefolyásáról, a szorult helyzetben lévő feleség, Fuchs Laura vádjaira, miszerint őt és gyerekeit hónapok óta nem hajlandó eltartani, a férj, Weisz Henrik érdekesen reagált: kereken kijelentette, hogy nincs keresete, s két fiáról gondoskodni nem akar, majd egyszerűen elhagyta a békéltetés helyszínét.383 Schwarz Antónia Grünberger Samu ellen indított válóperében felmerült, hogy az erőszakos férj a rabbi színe előtt véresre verte feleségét.384 A mozzanat egyébként válóperében megemlítik, hogy a férfi feleségét az első lelkészi békéltetésen arcul ütötte: BFL VII.2.C. 1889. V. 25. írásban szabadkozott Szíjártó Zsigmondné Tibolth Mária békéltetésen való meg nem jelenése miatt 1877-ben: „tiszteletteljesen kijelentem, miszerint férjem ellen oly legyőzhetetlen ellenszenvem van, hogy vele ez életben sehol többé találkozni nem akarok, minden alkalmat, mely vele érintkezésbe hozhatna, szándékosan kerülni, és tőle végképpen elválni óhajtok.” Uo. 409. p. Lipp Béla c. Horcher Irén: uo. 407. p. Az Ihász c. Andrássy ügy: uo. 517-518. p. Ihász eljárása azért is érdekes, mert korábban ő is követelte a válást, s sikertelen békéltetésekről több ízben bizonyítványt kapott: uo. 512., 514. p. Hasonló eset 1872-ből, amikor korábban sikeresen békéltetett, a jegyzőkönyvben nem szereplő házasok, Csernák Sándor és Oberzahn Emilia jelennek meg ismét, immár sikertelen békéltetés után: uo. 401. p. 381 WEINER, 1887. 382 Az 1867. szeptember 4-én kelt békéltetési bizonyítvány fennmaradt: BFL IV.1343.Í. 1867. V. 17. 383 BFLIV.1343.f. 1869. V. 16. 384 BFLlV.1343.f. 1866. V. 1. 218
