Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
nem volt más, mint az „engesztelhetetlen gyűlölet” egyoldalú változata. Ezekben az esetekben, amelyek csaknem minden zsidó válópert lefedtek, a procedúra sem különbözött lényegesen a keresztény válóperekben követett eljárástól. A válóperes eljárás szekularizációja Az 1895. október 1-én életbe lépő házassági törvény, jóllehet a válóperes eljárás szabályozása ezúttal is elmaradt,364 minden magyar állampolgárra nézve egységes módon állította fel a válóokok új rendszerét, így azok beigazolásának módja sem függhetett a felek vallási hovatartozásától vagy más személyi tulajdonságaitól. „A kir. bíróságok” — írja Márkus Dezső, a törvény megalkotásában tevékeny részt vállaló jogtudós, ekkor pestvidéki törvényszéki bíró - „az 1894. évi XXXI. tcz. hatályba lépésének napjától kezdve az előttük indított vagy hozzájuk áttett házassági ügyekben a felek vallására tekintet nélkül a fennálló törvényeket és törvényes gyakorlatot alkalmazzák. [...] a feleket vallási cselekmények teljesítésére nem utasíthatják, sem az ily jellegű cselekmények megtörténtének igazolását, mint valamely bírói eljárásnak előfeltételét tőlük nem követelhetik.”365 A kormányzat és a bíróságok olyannyira nem kötöttek kompromisszumot, hogy az 1895. október 1 -ig be nem fejezett válóperek zömét, amelyekben a felek az újabb motívumokkal összeegyeztethetetlen régi felekezeti válóokokra hivatkoztak, lényegében újra kellett kezdeni, ami a balszerencsés érintettek számára tetemes időveszteséget okozott és újabb költségeket emésztett fel. Az ügyfelek és az ügyvédek panaszai nyomán megint csak Márkus vette védelmébe a törvényt: „És bármennyire sajnálkozzunk az egyesek ezen baján - van-e józan ember, aki ennek kikerülése végett le akarna mondani a gőz, a villamosság, az optika bámulatos 364 Az elfogadott törvény kapcsán ezt kifogásolja: ENYICZKEI Gábor: Az 1894. évi XXXI. tcz. életbeléptetéséről. Jogtudományi Közlöny 1895. március 29-i (13.) szám 97—98. p. A szabályozás hiányát elismerve, a törvényt A. B. monogrammal a törvényes gyakorlat jogszabály-pótló szerepére hivatkozva védelmébe veszi: Eljárás a házassági perekben. Jogtudományi Közlöny 1895. január 11-i (2.) szám 9-10. p. A kritikák kapcsán bővebb ismertetést tett közzé: MÁRKUS Dezső: Házassági eljárás az 1894. XXXI. tcz. életbelépte után. Jogtudományi Közlöny 1895. április 5-i (14.) szám 105. p., 1895. április 12-i (15.) szám 114-115. p., 1895. április 19-i (16.) szám 122-123. p., 1895. május 3-i (18.) szám 137-138. p., 1895. május 10-i (19.) szám 149-150. p. A kérdéskörre: HERGER Csabáné: A házassági kötelék védelmét szolgáló eszközök az 1911. évi I. tc-ben különös tekintettel a békéltetésre. In: Homoki-Nagy Mária (szerk.): A polgári peres eljárás történeti fejlődése Magyarországon. Szeged, 2013. 71-75. p. 365 MÁRKUS, 1895: 114. p. 211
