Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

rövid idő múltán nemcsak a katolikus váló-, hanem a protestáns bontóperekre is alkalmazni kezdtek. Ezeket az eseteket azonban mindig nehezebben lehetett megítélni, hiszen a házasság fenntartásához fűződő érdek a válást sürgető fél egyéni szándékai felett állt. Az 1840-es években mindenesetre már országszerte akad példa a kötelék egyoldalú engesztelhetetlen gyűlöletre alapított felbontására.349 A Budapesti Királyi Törvényszék bírái az 1870-es évek közepén ugyancsak több esetben bontottak fel házassági kötelékeket egyoldalú gyűlölet alapján.350 „Magában véve baj az, hogy a házassági elválás egy oly incommensurabilis [felmérhetetlen] tényezőre, mint a milyen az engesztelhetlen gyűlölség alapítható. Még nagyobb baj, hogy a gyakorlat megengedi ez engesztelhetlen gyűlölség vélelmezését is, ha a bíró meggyőződése szerint a vonzalom nyilvánítása nem őszinte. Legnagyobb baj pedig az, hogy törvény nincs és nem is lehet, mely azt meghatározná, mikor tekintendő a gyűlölség oly fokúnak, hogy e miatt a házasságot felbontani kellessék. - Ezekből látjuk, hogy a bírói ítélkezés válóperekben - és az úgy lesz mindig, míg az engesztelhetlen gyűlölség válóokot fog képezni - a legnagyobb mértékben a bírói arbitriumra van bízva. A bíró soverain elhatározással ítél a felek érzelmeinek valódisága felett.” - írja Sztehlo Kornél 1890-ben az ügyvédi információs munka fontosságát hangsúlyozva. A válóperek budapesti szaktekintélye a szóban forgó cikkben a procedúra szóbeliségét és közvetlenségét kevesellve mutat rá a bírói „impressio” ügyvédi befolyásolásának jelentőségére. „Szembeötlő,” - folytatódik az írás - „hogy ily természetű ügyekben a magáninformálás még szükségesebb és még jogosultabb, mint más természetű ügyekben. A hol az ellenfél azt állítja, hogy az én felem nem gyűlöli őt, hogy az én felem agressiv fellépése nem saját valódi akaratának kifolyása, hogy meg van tévesztve, vagy épen kényszerítve, akkor kötelességem felemet a bíró elé állíttatni és

349 MNL OL 0.33. 687/1843., 823/1847., 894/1847. Egyoldalú engesztelhetetlen gyűlölség bizonyítatlansága miatti elutasítás: uo. 781/1845., 826/1846.

350 Egyoldalú bontások: BFLVI1.2.C. 1872. V. 13.; 1873. V. 19.; 1875. V. 27.; 1875. V. 46.; 1875. V. 62.; 1875. V. 72. A bírák egy esetben kifejezetten a házassági pátenshez fűzött 1787. február 27-én kelt pótrendeletre hivatkoztak: BFL VII.2.c. 1875. V. 65. A jelenségre jogász körökben felfigyelt: KŐNEK Sándor: A házasságjog bírói gyakorlatához. Vájjon a magyar evang. házasságjog szerint elégséges-e a kötelék felbontására az egyik házasfél részéről fenforgó gyűlölet? Jogtudományi Közlöny 1877. december 21-i (51.) szám 401^404. p. Kőnek itt azt állítja, hogy az egyoldalú engesztelhetetlen gyűlölet ismeretlen volt a hazai gyakorlatban. A cikkre reagál: SZTEHLO Kornél: A házasságjog bírói gyakorlatához. Jogtudományi Közlöny 1878. január 4-i (1.) szám 1-2. p.

199