Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

Gábor szavazóbírák részvételével). Abból, hogy az 1876-ban tárgyalt Horváth- Willingsdorfer válóperben még valamennyi bírósági tárgyalás szabályosan, tanácsülésben történt, óvatosan arra következtethetünk, hogy a megnövekedett bírósági ügyforgalom miatt lépett fel bíróhiány, ami a visszás gyakorlatot eredményezte. Mindenesetre az egyesbírák által végzett békéltetés, amely a sommás eljáráshoz közelítette az aktust, egyike volt az 1886-os ítélőtáblái felterjesztésben jelzett általános rendellenességeknek. Emellett a bírói tanácsok változó összetétele is kétségessé teszi, hogy a válóperben eljáró bírák alaposan megismerték volna az ügyet és szereplőit.345

Sokszor nem csak a bírák, hanem a kirendelt házasságvédők sem álltak a helyzet magaslatán. Menich Zsuzsanna Sztehlik Pál elleni válóperében láthattuk, hogy a házasságvédő ügyvédnek komoly befolyása volt a válóper eldöntésére, legalábbis jelentősen késleltethette a válás kimondását. Az 1870-es években azonban a válóperek számának növekedése, s a laza bírói gyakorlat a defensor matrimonii tekintélyének csökkenésére enged következtetni. A fentebb citált válóperekben a házasságvédő szerepe a házasság felbontásának sztereotip ellenzésére, illetve a bontó ítélet automatikus fellebbezésére korlátozódott. A Horváth -Wil1 ingsdorfer válóper sokatmondó momentuma volt, hogy az 1876. június 22-én tartott békéltető tárgyalást Szilassy Aladár kötelékvédő távollétében tartották meg. A tárgyalási jegyzőkönyv bevezető részében, a jelenlévők között feltüntették a házasságvédőt, holott a jegyzőkönyv végén a következő, ezt világosan megcáfoló megjegyzés olvasható: „A házasságvédő utólag jelent meg.” Ebből mindenesetre - finoman fogalmazva — nem egy erős szerep olvasható ki. Néhány évvel később, a már említett Vezekényi Gyula házasságvédő hiába adott be terjedelmes nyilatkozatot, annak az ügy kimenetelére nem volt befolyása (a megvédendő köteléket 1880 nyarán felbontották). A házasságvédő autoritásának helyreállítására ekkoriban nem is tapasztalható komoly felsőbírósági vagy kormányzati szándék, így a sa345 Az ítélőtábla 1886-os felterjesztése szerint „a törvényes gyakorlat ellenére a bírósági békéltetések nem a kir. törvényszékek színe előtt tanácsülésben, hanem egyes kiküldött bírói tag által kíséreltetnek meg”. Jogtudományi Közlöny 1886. június 4-i (23.) szám 192. p. A szemléletesség kedvéért közreadjuk a a Horváth-Willingsdorfer válóperben tárgyaló bírói tanácsok összetételét: június 22-i első békéltetés: Bittó Ernő elnök, Teleszky Ferenc és Vaszilievics Vazul szavazó bírák; augusztus 22-i ideiglenes elválasztás: Csemák Béla elnök, Garay Dezső, Ruttkay István bírák; október 30-i második békéltetés: Mirth Antal elnök, Kozáry Kálmán és Gerometa Titusz bírák; november 6-án, a bontó ítélet meghozatalakor, az előadó Bittó Ernőn kívül csak az elnök, Kozáry Kálmán személye ismert. Vö. BFL VII.2.C. 1876. V. 10.

196