Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
ságban élt, és e házasság egyházilag felbontatott.” Végül augusztus 29-én Hahn Berta (Beile Tille) és Bettelheim Salamon frigyénél ugyanígy: „Az ara Grünberg Izidorral rituális házasságban élt, mely egyházilag felbontatott.” Az anyakönyvező az említett bejegyzésekkel bizonyára nemcsak azt akarta hangsúlyozni, hogy felekezeti szempontból nem áll fenn házassági akadály, de azt is, hogy mivel a házasságkötés civil nézőpontból mindhárom esetben semmisnek tekintendő, a házasság felbontása sem kívánta meg a királyi törvényszék beavatkozását.256 Érdekes, hogy a bejegyzések sora 1886 augusztusában máris megszakad, s a továbbiakban nem találkozhatunk rituális válással kapcsolatos anyakönyvi kommentárral. Nyilván nem a házas viselkedés vált egyszeriben szabálykövetővé, inkább arra gyanakodhatunk, hogy az anyakönyvező rabbik kockázatosnak találták a polgári eljárást nélkülöző válási aktusra való utalást, s a továbbiakban lemondtak annak rögzítéséről. A rituális válások - az illegitim születésekkel szemben - csak kivételesen jutottak az állami hatóságok, a bíróságok, s végül a statisztikai hivatalok tudomására. Talán még emlékszünk rá, hogy a fővárosi és a vidéki zsidóság századeleji válási gyakorisága között mekkora szakadék tátongott: ennek kapcsán nagyobb különbséget mértünk, mint a fővárosi és a vidéki katolikusok esetében (vö. az 5. diagrammal). Korábban még inkább ez lehetett a helyzet.257 Ugyanezt láthatjuk a Monarchia osztrák felében is: a zsidó válások hozzávetőlegesen felét a császárváros törvényszéke mondta ki, miközben a zsidó vallású párok túlnyomó része vidéken élt.258 Ezt a különbséget aligha a vidéki zsidó családi élet stabilitása, sok256 A három eset a pesti neológ hitközség matrikulájában: MNL OL Budapest (pesti neológ) izr. ház. akv. 231/1886., 237/1886., 353/1886. Mindhárom esküvőnél „Pollák hitszónok” működött közre. - Az egyik asszony, Blüh Fanni varrónő 1883. szeptember 19-én állapodott meg anyósával, Hammer Teréz aradi házalónővel 5 éves leánya, Helene Hammer átadásáról és eltartásáról: BFL VII.200.a. Ökröss Bálint közjegyző okiratai 1189/1883. 257 Az 1880-as évek hivatalos válási statisztikáit és saját számításainkat összevetve egészen abszurd képet kapunk: míg 1882-1884 között országosan csupán 290, 1885-1887 között 240 zsidó válást mutattak ki, addig magunk Budapesten ugyanakkor 204, illetve 196 zsidó válást összesítettünk. 258 Vö. Oesterreichische Statistik. XV. Band 1. Heft. Die Ergebnisse der Civilrechtspflege in den im Reichsrathe vertretenen Königreichen und Ländern im Jahre 1884. Wien, 1887. 108-120. p. A hasonnevű sorozat további köteteiben: 1885: 108-120. p.; 1886: 108-111. p.; 1887: 108— 111. p.; 1888: 108-111. p.; 1889: 108-111. p.; 1890: 108-111. p.; 1891: 108-111. p.; 1892: 108-111. p.; 1893: 108-111. p.; 1894: 100-103. p; 1895: 108-111. p.; 1896: 110-113. p.; 1897: 110-113. p.; 1898: 122-125. p.; 1899: 121-124. p.; 1900: 34-37. p.; 1901: 130-133. p.; 1902: 36-39. p.; 1903: 132-135. p.; 1904: 38^11. p.; 1905: 38^11. p.; 1906: 156-159. p.; 1907: 156- 159. p.; 1908: 156-159. p.; 1909: 156-159. p.; Oesterreichisches Statistisches Handbuch. XIX. 148