Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

A rituális válások sokáig Budapesten sem lehettek ritkák.252 A dinamó feltalálója, Bláthy Ottó mérnök szülei, Bláthy (Oblat) Mór tatai kereskedő és Gold Fanny 1875 őszén Weinmann Fülöp budapesti közjegyző előtt egyeztek meg egymással a válólevél átadásáról-átvételéről, amellyel az 1851. október 21-én, Tatán kötött - valószínűleg ugyancsak anyakönyvezetlen — házasságot kívánták felbontani (miközben az illetékes királyi törvényszék előtti megjelenésről a szerződésben szó sem esett).253 Brachfeld Lajos kereskedő és Kriszhaber Mária (Nina) 1865 nyarán Baján kötöttek egymással házasságot, amelyet legális úton, a Budapesti Királyi Törvényszék közbenjöttével, 1878-ban bontattak fel. Igen ám, de közben az újpesti izraelita matrikulában is találunk egy bejegyzést ugyanezen, elváltként szereplő felek által egy másik, 1874 tavaszán megkötött frigyről. Az újpesti második esküvőt nyilvánvalóan a felek korábbi, rituális válása előzte meg. Négy évvel később Kriszhaber Nina persze nem ezt, hanem a bajai anyakönyvi kivonattal igazolt házasságot vitte a királyi törvényszék elé.254 Ugyanígy esett a dolog Widder Sámuel hordár és Ullmann Júlia között is: a Pesten, 1873 februárjában kötött házasság nagyon gyorsan a válólevél kiadásával végződhetett, mert az elvált pár 1874 őszén, Újpesten ismét összeházasodott. A második kísérlet sem járt azonban sikerrel, s a nő 1881 végén válókeresetet adott be a polgári bíróságon, elhallgatva természetesen a civil nézőpontból érvénytelenül kötött újpesti házasságkötést.255

A Pesti Izraelita Hitközség matrikulájában 1886 nyarán egyszerre három rituális válásra utaló bejegyzéssel találkozhatunk. A Klein Miksával 1886. június 6-án megesküdő Blüh (Blie) Fannit illetően az anyakönyvező szükségét érezte megjegyezni, miszerint: „Az ara előbb Hammer Adolffal rituális házasságban élt, és e házasság egyházilag felbontatott.” Egy héttel később Wiltsek Háni és Oroszlán Ármin házasságkötése kapcsán: „Az ara előbb Klein Lipóttal rituális házasszék válóperei 1854. VII. 45. Továbbá a házassági anyakönyvben előforduló névírásmód miatt felmerülő személyazonossági problémával: BFL VII.2.C. 1882. V. 58.

252 E tekintetben sokatmondó Meisel főrabbinak a Magyar Kancelláriához eljuttatott tervezete a zsidó házasságkötés követelményeiről. Ennek 7. pontja kimondta volna, hogy „A titokban kötött házasság, ha nem is tarthat igényt a törvényes érvényességre, azok számára, akik ilyet kötöttek, csak akkor lehetséges egy másik törvényes házassági viszonyra lépni, ha annak rabbinátus általi rituális felbontása végbement.” MNL OL D 189. 15940/1863.

253 BFL VII.184.a. Weinmann Fülöp közjegyző okiratai 130/1875.

254 Kriszhaber Mária c. Brachfeld Lajos válóper: BFL VII.2.C. 1878. V. 14. Az ugyanezen felek által 1874. április 14-én kötött újabb házasság: MNL OL Újpest izr. ház. akv. 6/1874.

255 Ullmann Júlia c. Widder Sámuel válóper: BFL VII.2.C. 1881. V. 103. Az 1874. november 1-én kötött második házasság: MNL OL Újpest izr. ház. akv. 27/1874.

147