Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

arányszámához (0,6) képest tizennégyszeres különbséget képezett. A jelentésből az is kiderül, hogy ezt igazából két megye, Bereg (12,1), s főként Máramaros (24) produkálta. A két év múlva közölt táblázatból, amely 1879-ig visszamenőleg, megyénként mutatta ki a törvényes és törvénytelen zsidó születések számát, az is látszik, hogy az említett két megyében az 1880-as évek derekától ugrott meg az illegitimitási ráta, s ez - jóval kisebb mértékben - a környező megyékben is így volt. Amint a jelentés az ezúttal is kiemelt galíciai bevándorlás mellett megjegyzi: „az anyakönyvezés szigorítása vagy a házasság alakszerűségének szigorúbb megbírálása rúgtatta az utolsó években oly hallatlan magasra a törvénytelenek arányát.”247 Vagyis itt sem „reálfolyamatról”, az illegitimitási ráta tényleges növekedéséről, hanem a törvénytelen születések pontosabb regisztrációjáról beszélhetünk. Az idézett Sáros megyei panasz sejtetheti, hogy a hivatalos rabbik által végzett anyakönyvezés megszigorítása sem járhatott teljes sikerrel, s a házassági és születési anyakönyvi regisztráció elkerülését célzó taktikák továbbra is hatottak. Erre utal a vidéki zsidó illegitimitási ráták további, első ránézésre meglepőnek tetsző növekedése a polgári anyakönyvezés bevezetése után, amely még szorosabbra vonta az adminisztráció gúzsát a hagyományos életmódot folytató zsidóság körül.248

A törvénytelen, csak rituális úton történt válások kétségtelenül egy tőről fakadtak az illegitim születésekkel, és ezt a polgárjogi nézőpontból érvénytelenül kötött, a matrikulákba be nem vezetett zsidó házasságok jelentették. Az a házasság, amely ilyen formán létesült, később, ha pereskedés támadt, nem kerülhetett a királyi törvényszékek elé, hiszen a civil bíróságok az efféle kötelékeket nem létezőnek tekintették. Egy általunk ismert esetben a Budapesti Királyi Törvényszék azért tagadta meg a közbenjárást Weinberger Rézi (Teréz) pesti tudakozóintézet247 A jelentés összeállítója, Jekelfalussy József magyarázatként hozzáfűzi: „Itt tehát alaktalanul kötött házasságokkal van jó részben dolgunk”. A Magyar Korona Országainak 1890. és 1891. évi népmozgalma. Budapest, 1893. 62-63. p. Az említett megyei táblázat szerint a törvénytelen születések Beregben az összes zsidó születés egyharmadát, Máramarosban felét tették ki: A Magyar Korona Országainak 1892. és 1893. évi népmozgalma. Budapest, 1895. 32-33. p. Az utalás az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 1924. elnöki számú kör- és szabályrendeletére vonatkozik, amely 1886. január 1-től lépett hatályba: MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1885. Budapest, 1886. 1988- 2071. p.

248 A felekezeti rátákat főváros-vidék megoszlásban számítja: LAKY Dezső: A törvénytelen gyermekek Budapesten. Budapest, é. n. [1930.] 244-245. p. Tanulságos, hogy Trianon után, az ortodox zsidóság tömegeinek utódállamokba kerülésével mennyire visszaesett a „vidéki” zsidó illegitimitási ráta. Budapestre vonatkozóan: KARÁDY Viktor-PALÁSTI Mónika: Ecsetvonások a budapesti ortodoxiáról. Budapesti Negyed 8. (1995. nyár) 58-60. p.

145