Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

ban az esetben, ha a civil bíróságon bizonyítást nyert a feleség házasságtörése.235 Lényegében ezek az engedmények vetették meg az 1811 -es osztrák polgári törvénykönyv zsidó házasságokkal foglalkozó külön paragrafusainak alapját, amely így a válások vonatkozásában immár hármas tagozódást (katolikus és akatolikus keresztények, zsidók) kapott.236 A zsidó válással kapcsolatos szabályozás az elkövetkező évtizedekben sem változott, csupán a törvénykönyv által szándékoltan homályban hagyott neuralgikus pont, a zsidó házasok kikeresztelkedései vonatkozásában adtak ki további rendeleteket.

Ezek a fejlemények Magyarországot és Erdélyt nem érintették. A Hétszemélyes Tábla 1786 végén - miután Máramaros megyéből zsidó házasok válási kérvénnyel fordultak a világi hatóságokhoz, s azok a házassági pátens alapján nem tudtak intézkedni - felterjesztést intézett a császárhoz, hogy vajon a zsidó házasságok felbonthatók-e, s ha igen, milyen okból. Noha a Magyar Kancellária már ekkor megkapta a fél évvel korábban közzétett zsidó házassági pátens egy példányát, az annak alkalmazása körül uralkodó bizonytalanság miatt mégis azt a választ adta, hogy az e tárgyban hozandó legfelsőbb elhatározásig a korábbi gyakorlat maradjon érvényben.237 A probléma azt követően vetődött fel ismét, hogy egy felsőkubini evangélikus hitre tért zsidó férfi, Ladislaus Novak (egykoron Moyses Neuländer) bejelentette Rosina nevű feleségétől való válási, illető-235 A galíciai Gubernium 1788 elején a polgári bíróságok megkerülésével kivitelezett zsidó válások, és újraházasodások meggátlására bigámia miatti büntetőeljárások megindítását helyezte kilátásba: HANDBUCH XV. Wien, 1789. 703-704. p. Ezzel kapcsolatban ld.: DOLL1NER, Thomas: Allgemeine Bemerkungen über das im a. b. G. B. enthaltene Eherecht für Juden. Zeitschrift für österreichische Rechtsgelehrsamkeit und politische Gesetzkunde. Jahrgang 1827. Zweyter Band. 319-320. p. A prágai zsidó küldöttség petíciójáról és a követelések kormányzati kezeléséről: SINGER, Ludwig: Zur Geschichte der Juden in Böhmen in den letzten Jahren Josefs II. und unter Leopold II. In: Jahrbuch der Gesellschaft für Geschichte der Juden in der Cechoslovakischen Republik. Prag, 1934. 213-217., 226-228., 233-234., 237-239. p. A zsidó házasságokkal kapcsolatos udvari előterjesztések: PRIBRAM, A. F.: Urkunden und Akten zur Geschichte der Juden in Wien. Erste Abteilung, Allgemeiner Teil 1526-1847 ( 1849). II. Band. Wien-Leipzig, 1918. 13-17. p.; ÖStA AVA HK AR IV. T. 8. (Ehen der Juden, Böhmen, Karton 1545.) 88/1791. A publikált rendelet: 130. Hofdecret vom 21-ten März 1791. Justizgesetzsammlung 17—18. p.

236 A polgári törvénykönyv felülvizsgálatát végző udvari bizottság zsidó házassági ügyekkel kapcsolatos, 1800. április 16-i tárgyalásait illetően: ÖStAAVA HK AR IV. T. 8. (Ehen der Juden, Böhmen, Karton 1545.) szám nélkül. (Az akta palliumán 1800-as évszám helyett tévesen 1791 szerepel!) A későbbi előterjesztést és az ügyben hozott döntést közli: PRIBRAM, 1918: II. 71-76. p. Azé tárgyban Galícia számára kiadott rendelet: 510. Patent vom 2 8-ten October 1800. Justizgesetzsammlung 85-86. o. Az ügy hátteréről: DOLLINER, 1827: 321-322. p.

237 MNLOLA.39. 13932/1786., 1872/1787.

140