Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
az izraeliták válópereiben követett törvényes gyakorlatra hivatkozva felbontotta a házassági köteléket. A másodfokú ítéletet a Kúria 1884 nyarán helybenhagyta.213 A kúriai döntvények sajátos keretbe foglalták a zsidó-keresztény, illetve a polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A Lasky-Kurlánder-féle perben született ítélet nyomán nem sokkal, 1880. december 6-án a neológ hitközségek koordinációs szerve, az Izraelita Országos Iroda a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordulva rámutatott a külföldi zsidó betérések, illetve a zsidó-keresztény polgári házasságok érvénytelenségét tételező kormányzati álláspont tarthatatlanságára. A hallgatólagos elismerés, amelyben a Kúria a zsidó-keresztény polgári házasságot részesítette, az Országos Irodát az izraelita felekezet recepciójának kérelmezésére indította.214 Alighanem ez volt az a mozzanat, amely a kormányt 1881 tavaszán az említett törvényjavaslat kidolgozására és benyújtására ösztönözte. A felekezeti rendszer azonban megreformálhatatlannak bizonyult: a javaslat a kedvezőtlenre forduló politikai légkörben - a parlamenti viták egyházi tiltakozás, antiszemita hecckampány, majd a tiszaeszlári vérvád árnyékában folytak - megbukott a felsőházi konzervatív többség ellenállásán, s 1884 elején viszszavonásra került. Ezt követte tehát fél év múlva a Gelb-Rosenberg válóperben hozott jogerős döntés. „Sajátságosnak látszó körülmény,” - vonja le az előforduló esetek tanulságát Móder Tibor ítélőtáblái fogalmazó - „hogy a bírói hatalom révén kellett ahoz jutnunk, a mi magát még a törvényhozás útján sem érvényesíthette. [...] a házassági jog codificatiója immár elodázhatatlan.”215 Habár a kúriai ítéletek a magyar „törvényes gyakorlat” sajátossága folytán korántsem oszlatták el a polgári házasság magyarországi elismerése körüli zavarokat,216 s az „elodázhatatlan” kodifikációra is még egy évtizedet kellett várni, az 213 BFL VII.2.C. 1880. V. 28. 214 Az izraelita vallás recepcióját célzó kérvényt, illetve az előzményét képező miniszteri rendeletet, amely a szegedi illetőségű Kiss Adám bécsi izraelita betérését, és egy zsidó nővel kötendő házasságát törvénytelennek jelentette ki, közli: MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE 1893. 275-277. p. Később ugyancsak a fővárosi bíróság elé került egy a romániai lakiban, zsidó szertartás szerint kötött evangélikus-izraelita vegyes házasság, a per kimenetele azonban ezúttal nem ismert: BFL VII.2.C. 1886. V. 119. 215 MÓDER Tibor: Polgári házasság a hazai bíróságok előtt. Jogtudományi Közlöny 1884. december 12-i (50.) szám 396-397. p. 216 1890 körül Rovnok Mária New York-i lakos bigámia miatt feljelentette a vele még 1882-ben, New Yorkban polgárilag megesküdött Stegana Jánost, mert az Magyarországra visszatérve, 1889 elején római katolikus szertartás szerint új házasságra lépett. Az Eperjesi Királyi Törvényszék és a felsőbíróságok azonban arra hivatkozva mentették fel a vádlottat, hogy a polgári házasság Magyarországon nem érvényes. Az esetet kommentálja: ADMETO Géza: A 130
